Nagy vitákat hozott az a kormányrendelet, amely augusztus első hetében jelent meg: eszerint könnyebbé válik a tűzifa kitermelése.

AM: továbbra is fenntartható módon zajlik a tűzifa kitermelése

Továbbra is fenntartható módon zajlik a tűzifa kitermelése – közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében.

A tárcavezető Nagy Istvánt idézve azt írták: az erdőgazdálkodás fontos része az energia-vészhelyzet megoldásának, ezért a kormány a tűzifa biztosítása érdekében enyhítette a fakitermelés szabályait. A fa kitermelése továbbra sem jár erdőirtással, nem csökkenti az erdőterületet, és nem rontja az erdők természeti állapotát sem – tette hozzá az agrárminiszter.

Nagy István az összegzés szerint emlékeztetett arra, hogy a háború és a brüsszeli szankciók miatt energiaválság alakult ki és veszélyben van Európa gázellátása, ezért meg kell teremteni azt a lehetőséget is, hogy ahol lehet, gáz helyett fával fűtsenek.
A tárcavezető leszögezte, jelenleg a tűzifaellátás biztosított, azonban a háborús helyzet miatt a kormány tűzifa-kiviteli tilalmat rendelt el, és utasította az állami erdőgazdaságokat a tűzifa kitermelés növelésére, ugyanis elsődleges a magyar háztartások ellátása – közölte a szaktárca, hozzátéve, hogy ezért könnyített szabályokat vezetettek be úgy, hogy az ne veszélyeztesse a fenntartható erdőgazdálkodást.

“A fűtési időszakra lesz annyi tűzifa a piacon, amely az igényeket ki tudja elégíteni”

– idézték Nagy Istvánt.

A miniszter kiemelte: az ország kétmillió hektár erdeje a legfontosabb természeti erőforrásaink egyike.

“Ezért elkötelezettek vagyunk abban, hogy az erdőkkel való gazdálkodás hosszútávon fenntartható legyen. Semmiben sem változnak az erdő- és a természetvédelmi törvény azon alapvető rendelkezései, hogy az erdők területe és természetességi állapota nem csökkenhet”

– részletezte Nagy István.

Megfogalmazása szerint

“a faanyag az egyetlen újratermelhető nyersanyagunk, amelyből évtizedek óta kevesebbet hasznosítunk, mint amennyit az erdők évente teremnek”.

Ezt a több százezer köbméternyi tartalékot tesszük szükség esetére elérhetővé úgy, hogy magát az erdőt, mint zöld tőkét semmiképpen se veszélyeztessük – szögezte le a tárcavezető, aki hangsúlyozta: a tűzifa iránti kereslet 2021 óta emelkedik.

A kommüniké szerint a magyar erdők évente stabilan, megújuló módon mintegy 3,5 millió köbméter tűzifát biztosítanak az országnak, ezt a mennyiséget fenntartható módon lehet előállítani.

“Az erdészeti jogszabályok jól szabályozott módon teszik lehetővé, hogy erre a mennyiségre hosszú távon számíthassunk”

– írták.

A miniszter kitért arra is, hogy az agrártárca kiemelt feladatának tekinti a meglévő erdők szakszerű kezelését, fenntartását és az ország fával borított területének növelését.
A közlemény szerint Magyarországon, európai léptékben az egyik legnagyobb erdőtelepítési és fásítási programja zajlik. Két év alatt 44 ezer hektár új erdő telepítésére adtak támogatást.

Nagy István felhívta a figyelmet a rendszerváltás óta megvalósított legnagyobb belterületi fásítási kezdeményezésre, a Településfásítási Programra, amelynek részeként a 10 ezer fő alatti települések igényelhettek olyan csomagokat, amelyek földlabdás parkfákat és az ültetés eszközeit tartalmazták. A kezdeményezés részeként 2 év alatt 36 ezer sorfát ültettek el mintegy 1400 településen – sorolta a tárcavezető.

Ma indul erdeinkben a rablógazdálkodás?

A WWF Magyarország nem csak természetvédelmi, de az erdőgazdálkodás fenntarthatósága szempontjából is súlyosan aggályosnak látja az augusztus 5-én hatályba lépő kormányrendeletet, amely katasztrófavédelmi szempontokra hivatkozva eltörli a fakitermelés szinte minden korlátozását. Ilyen döntésre évtizedek óta nem volt példa hazánkban.

A veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) Korm. rendelet felfüggeszti többek között a tarvágás tilalmát magas természetességű állami erdőkben is. Az akácosok mintájára eltörli a tölgy- és bükkerdők kötelezően alkalmazandó vágáskorát. A tölgyeseket a kitermelés után mától elég sarjaztatással felújítani. A kivágott akácosok és más idegenhonos fafajú erdők helyén nem kell a természetes erdőtakarót helyreállítani, védett területen sem. A fakitermelés során nem szükséges a vegetációs időre tekintettel lenni, vagyis az erdő lombos állapotban, és jövő tavasszal akár a madárvilág költési idejében is vágható. Az állami erdőgazdaságok hatósági engedély nélkül építhetnek az erdőben a faanyag kiszállítására szolgáló ún. közelítőnyomokat. A miniszter engedélyt adhat az erdőtervtől eltérő fakitermelésre.

„A kormányrendeletben szereplő lazítások olyan mértékűek, amire a huszadik században is csak rendkívüli – a jelenleginél sokkal kritikusabb – időszakokban került sor, és aminek következményeit a hazai erdők a mai napig nem heverték ki teljesen

– mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője. –

A válságos időszakban megnövekedett faigényre természetesen választ kell adni, aminek érdekében átmenetileg növekedhet a fakitermelés volumene. Ha azonban minden korlátot félretéve, válogatás nélkül éljük fel erdeink legjavát rövid idő alatt, akkor a későbbi nemzedékek számára megszűnnek az erdőgazdálkodás alapjai. Mindezzel együtt a természeti értékek – köztük egész tájegységek élővilága – is kiheverhetetlen károkat szenvedhetnek, amelyek feláldozása rövid távon sem segít az energiaválság megoldásában.”

A WWF Magyarország értetlenül áll az olyan korlátozások előtt, amelyek a már kitermelt erdő felújításának feltételeit egyszerűsítik. Az új előírásoknak közvetlenül nincs szerepe a tűzifahiány mérséklésében, miközben lemondunk természetes erdeink helyreállításáról a védett területeinken. Minél kevésbé természetes egy erdő és minél szegényebb az élővilága, általában annál védtelenebb és sérülékenyebb a klímaváltozás hatásaival szemben, márpedig az erdők és vizesélőhelyek túlélése a saját élhető környezetünk alapját is jelenti. A tarvágások tilalma alá eddig is kevés erdő tartozott. A természetvédelmi szempontból értékes állami erdőkben e nélkül is hozzá lehetett jutni a faanyaghoz, így kérdéses, hogy mi indokolja a tarvágások visszaállítását.

„Aligha indokolható, hogy miért van szükség e drasztikus beavatkozás lehetőségének visszaállítására, amivel a 2009. évi új erdőtörvény egyik fontos vívmányát dobjuk szemétre. Ezekben a nagyrészt védett erdőkben már régen nem a fakitermelésé kellene, hogy legyen a főszerep”

– mondta Gálhidy László.

“Ott tartunk, hogy nem csak tűzifát, de tüzelőberendezést is már csak nehezen lehet kapni. Vagyis a trend világos: aki eddig nem fűtött fával, most az is kiépíti ennek a lehetőségét. A lakossági energiahatékonysági programnak a hiánya, amit már réges rég meg kellett volna hirdetni, most ütközik igazán ki, hiszen a kitermelt többletfa jelentős részével gyakorlatilag az utcát fűtjük. Ráadásul a frissen vágott fát nem is szabadna tűzifának hívni, mivel a hatékony égéshez 20% nedvességtartalom kell, amit 1-2 év szárítással lehet csak elérni. Az ezzel való fűtés pedig csak tovább fogja súlyosbítani a fűtési szezon alatt tapasztalható rossz levegőminőséget”

– tette hozzá Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője.

A WWF Magyarország példátlanul kockázatos lépésnek tartja a fakitermelés fokozását. A jó természeti állapotú erdőterületek segítik a klímaváltozás hatásaival szembeni védekezést, csökkentik a villámárvizek kialakulásának kockázatát, szerepük van a táji vízmegtartásban, védenek a talajerózió ellen. A fenntarthatatlan mértékű fakitermeléssel mindezek elvesztését kockáztatjuk, és a későbbi évtizedek erdőgazdálkodásának alapjait ássuk alá.

A WWF Magyarország többek között a tűzifa-felhasználás hatékonyságának növelése érdekében együttműködik a Habitat for Humanity Magyarországgal, a civil szervezet a szociális tüzelőanyag program kapcsán reagált a megnövekedett tűzifakeresletre.

H+ összeállítás

Facebook

Szólj hozzá!

Please enter your comment!
Please enter your name here

*

code

négy × kettő =