Ferenc József pedáns munkájáról, munkabírásáról volt híres. Az elterjedt tévhittel ellentétben nem gyűlölte a magyarokat, tökéletesen írt és beszélt magyar nyelven, feleségével magyarul levelezett. Tíz érdekesség Sisi férjéről, az ellentétes megítélésű uralkodóról.
1Ferenc József 1830. augusztus 19-én született, Zsófia bajor királyi hercegnő és Ferenc Károly osztrák főherceg, I.Ferdinánd öccsének gyermekeként.
Anyja nehezen, hatévi próbálkozás után tudott életet adni elsőszülött gyermekének, a leendő császárnak.
2Ferenc Józsefnek öt ismert testvére volt, közülük egy fiú halva született, húga pedig kisgyermekként halt meg.
Miksa öccsét mexikói császárként végezték ki 1867-ben, Lajos Viktort az akkoriban különösen nagy megbotránkozást keltő, transzvesztita és homoszexuális hajlamai miatt elküldték az udvartól, Károly Lajos pedig az I.világháború kitörése előtt meggyilkolt Ferenc Ferdinánd apja volt.
3Zsófia kedvence Miksa és Ferenc József volt, a pletykák szerint az ő apjuk a Sasfiók, Napóleon Bonaparte, a francia császár fia volt, akit osztrák édesanyja révén a Habsburgok neveltek.
A fiatal Napóleon művelt, tisztelettudó, sajnos azonban beteges fiú volt, 1832-ben Schönbrunnban elhunyt.
4Az 1840-es évek végi európai forradalmi lázban Zsófia főhercegné a konzervatív politikát képviselte, az ő közbenjárására mondatta le I.Ferdinándot a kamarilla a trónról, majd ugyanezt eljátszotta férjével is, így Ferenc József lett a császár 18 évesen.
Bár magyar uralkodása konfliktusokkal terhesen indult, végül az uralkodó képe nálunk is “ferencjóskává” szelídült a kiegyezés után, ebben feleségének is sokat köszönhetett.
5Legendák szövődtek Zsófia főhercegné és Ferenc József felesége, Erzsébet viszályáról.
Az uralkodó őrlődött szeretett anyja és rajongásig imádott felesége harcában, egyikük mellett sem tudott állást foglalni, ami elsősorban Erzsébetet érintette kellemetlenül. Felesége elhidegült Ferenc Józseftől, aki szolidan ugyan, de egyre gyakrabban kereste más nők társaságát. Legismertebb szeretője Anna Nahowski közel 15 éven át élvezte a császár kegyeit, majd maga Erzsébet szemelte ki Schratt Katalin színésznőt férje számára. Az asszony haláláig jó barátnéja volt a császárnak, bár érdekes módon Erzsébet halála után egyre ritkábban találkoztak.
6Az elterjedt tévhittel ellentétben Ferenc József nem gyűlölte a magyarokat.
Tökéletesen írt és beszélt magyar nyelven, feleségével magyarul levelezett. Gyakran tartózkodott Budán, majd Gödöllőn Erzsébet társaságában, kedvelte a visszafogott, vidéki magyar életet, a magyar királyi udvar nyugalmát. Inkább volt hivatalnok, mint császár, a megszokások rabja volt. Minden nap ugyanakkor kelt (hajnali 4-kor) és feküdt le (8-9 óra körül). Pedáns munkájáról, munkabírásáról volt híres. Egyszerű vaságyon aludt, szerette a smarnit, a sört, kedvence volt a Tafelspitz és az Ischler. Szigorúan vette a spanyol etikettet, mélyen vallásos életet élt, szeretett vadászni és sétákat tenni Schönbrunn parkjában. Régimódi ember volt, nem szerette a telefont és tartott az autóktól.
7Életében tragédiák követték egymást, Miksa öccsét forradalmárok végezték ki (1867), ezután meghalt édesanyja (1872), édesapja (1878), majd 30 éves fia, Rudolf főherceg (1889) öngyilkos lett.
Végül Erzsébet lett merénylet áldozata (1898). A trónörökös Ferenc Ferdinánd meggyilkolását szinte hidegvérrel fogadta a 84 éves uralkodó 1914-ben.
8Rudolf főherceg halálában – amennyiben valóban öngyilkosság történt, ahogy azt azóta is megkérdőjelezik – valószínűleg nagy szerepe volt.
Ferenc József sosem jött ki jól a fiával, egészen eltérően látták a világot, a monarchia szerepét, a konzervativizmus és a liberalizmus eszméit. A császár olyan trónörököst akart, amilyen ő volt: kötelességtudó, pedáns katona, aki mindig érzelemmentesen és hideg fejjel cselekszik. Rudolf ezzel szemben az anyjára hasonlított, érzelmes, szenvedélyes és lázadó természet volt, nem értett egyet apja politikájával. Ezért is hívták nálunk Rezső királyfinak, ő volt a magyarok reménysége, egy igazi magyar király.
9Ettől függetlenül lányait, Gizellát és Mária Valériát nagyon szerette.
Bár Mária Valériát anyja magyar gyermeknek szánta, a főhercegnő nagyon kötődött apjához, felnézett rá és csodálta őt. Ferenc József unokáihoz is nagy szeretettel közeledett, ha már feleségét csak távolról szerethette, mert állandóan úton volt, tudatosan minél távolabb a császári udvartól. Erzsébet Rudolf halála után még jobban eltávolodott a családjától, az utazásba menekült. 1898-ban lett Svájcban merénylet áldozata, elvesztését – és valószínűleg leginkább az elvesztegetett éveket – Ferenc József élete végéig gyászolta.
101916-ban már javában zajlott az I. világháború.
A császár természetesen folytatta megszokott életét, november 20-án azonban már rosszul érezte magát, mikor aludni tért. Másnap hajnalban rendkívül korán kelt, délután nagyon magas láza volt, de a makacs és fanatikus uralkodó csak estére került ágyba. Tüdőgyulladás vitte el 86 évesen, este 9 órakor, 68 évi uralkodás után. Már nem érte meg a monarchia széthullását és uralkodóháza trónfosztását.
PT
