Elhunyt Ráday Mihály Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas rendező, operatőr. A közismert városvédő, Budapest díszpolgára 79 éves korában súlyos betegségben pénteken halt meg. A Civil Idő különkiadásában, valamint fotósorozatunkkal rá emlékezünk.

Ráday Mihály az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-művészettörténet szakán szerzett diplomát,

majd elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr, később a rendező szakát. 1968-tól a Magyar Televízió operatőre, főmunkatársa volt. Operatőrként számos film művészi megformálása fűződik nevéhez. Talán a legismertebb a ma is újra meg újra vetített Keménykalap és krumpliorr című gyermekfilmsorozat.

Ráday Mihály operatőr a Keménykalap és krumpliorr című film forgatásán. (Fotó: Fortepan)

A tévénézők mégis leginkább az 1979-től 2010-ig általa szerkesztett és vezetett, a műemlékvédelem jó és rossz példáival foglalkozó Unokáink sem fogják látni című városvédő tévéműsorból ismerték meg, amelynek operatőre is volt.

Széchenyi utca, háttérben a Miskolci Nemzeti Színház kiugró épülete. Az “Unokáink sem fogják látni” című TV-műsor stábja, a kamera mögött Ráday Mihály. (Fotó: Fortepan / Rádió és Televízió Újság)

1985-től 1990-ig a Fővárosi Tanács, 1990 és 2002 között a Fővárosi Közgyűlés tagja volt. Meghatározó szerepet játszott a város “műemléki alapjának” és “helyi értékvédelmi rendeletének”, helyreállításokat támogató pályázati rendszerének kidolgozásában.

Fotó: termalfurdo.hu

Megszervezte egyebek között az Andrássy út kandelábereinek, a Lánchíd és az Alagút címereinek cseréjét, elindította Róth Miksa egykori házának emlékmúzeummá alakítását.

Kandelábert vegyenek…
Azon gondolkozom, lehetne-e kondelébereket állítani Budapes­ten adományokból? Az öntöttvas elemek, a kovácsoltvas részek, a csövek, a korszerű nátrium izzók­kal világító, de eredeti stílusú lámpafejek, a kábelezés, tehát egy komplett kandeláber felállítása ma is majdnem kétszázezer fo­rint. Ilyesmire nem telik a fővá­rosnak.
Vajon várható-e néhány nagy­üzem segítsége az öntöminta ké­szítésében, az öntéshez szükséges vas beszerzésében, az acélcsövek gyártásánál? Ilyen segítséggel le­tornázható lenne a darabonkénti ár.
Lesz-e adakozási kedv, hogy ha réz-, vagy bronztáblákon megörö­kítjük annak az embernek, csa­ládnak, brigádnak, szövetkezet­nek, vállalatnak, intézménynek anevét, aki — hozzájárulásával — szépítette a fővárost, segített a helyreállításban? Az egykori And­rássy út közvilágításának a mai igényeket is kielégítő helyreállí­tása érdekében eladó tehát 200felállítandó kandeláber… A ve­vő neve és a vele egyeztetett ado­mányozó szöveg pedig táblán hir­deti majd a nagylelkű gesztust magán az oszlopon.
(Ráday Mihály értekezése a Magyar Nemzetben, 1987-09-26 / 227. szám)

Ő szervezte meg a “városvédő fotózást”, amelynek eredménye számtalan fénykép és egy könyvsorozat lett. Írásaiból több könyv jelent meg, több ezer fényképpel. Elnöke volt a Város- és Faluvédők Szövetségének is, a szervezet 2018-ban tartotta országos találkozóját Szombathelyen.

A Város- és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra) Országos Találkozó és Szakmai Konferenciáin több esetben Vas megyei vonatkozású szakembereknek adhatta át a Podmaniczky-díjakat Ráday Mihály.

A Város- és Faluvédők Szövetsége közreműködésével 2017-ben Szombathely adott helyet az országos városvédő tábornak a Szombathelyi Szépítő Egyesület szervezésében.

A H+ Média ekkor készített interjút Ráday Mihállyal, aki az akkor elhunyt Nagy György televíziós műsorvezetőre emlékezett – ezek a gondolatok ma is aktuálisak…

Facebook

Szólj hozzá!

Please enter your comment!
Please enter your name here

*

code

három × egy =