A Kámoni Arborétum és az ELTE Obszervatórium is kapcsolódott a Kutatók Éjszakája programhoz 2013. szeptember 27-én.
KUTATÓK ÉJSZAKÁJA 2013
AZ ERTI KÁMONI ARBORÉTUMBAN és a szomszédos ELTE GOTHARD ASZTROFIZIKAI OBSZERVATÓRIUM és MULTIDISZCIPLINÁRIS KÖZPONTBAN
Helyszín: KÁMONI ARBORÉTUM ÉS AZ ÖKOTURISZTIKAI KÖZPONT
Kiemelt téma:
120/60 ÉV NEMESÍTÉS – Hogyan alakítja az ember a természetet? Programfelelős: ERTI
Speciális vezetések az arborétumban:
17.00: Növénydivat-történet
Az arborétum szerepe az egzóták (meg)honosításában, avagy hogyan került a magyarországi kertekbe a magnólia, a bambusz vagy más egzotikus növények.
Szakvezető: Németh Gábor a Kámoni Arborétum vezetője
17.30: Arborétum a történelem és a közösségi emlékezet szemszögéből
A Kámoni Arborétum fejlődését a vezetők személyes ambíciói mellett erősen meghatározta a történelem. A gyűjteményes kert számos izgalmas történelmi, tudománytörténeti szempontból is érdekes területet, emléket őriz, de szó lesz a „Békás-kerthez” kötődő városi legendákról is.
Szakvezető: Szendi Zsuzsa a Kámoni Arborétum ökoturisztikai vezetője
18.00: Miért nem lettek nagy fenyvesek Magyarországon?
Fenyőnemesítési és -termesztési kutatások a Kámoni Arborétumban. A Kámoni Arborétum 1953-tól az 1970-es évek közepéig a hazai fenyőmagtermesztés és -nemesítés központja volt. Ennek emlékét kb. 11 ha fenyőültetvény őrzi. Mik voltak a kutatások eredményei? Miért nincsenek az erőfeszítések ellenére nagy fenyőerdők Magyarországon?
Szakvezető: Dr. Nagy László az ERTI tudományos főmunkatársa
18.30: Erdészeti nemesítéssel a bioenergia gazdálkodás fejlesztéséért, avagy lehetséges megújuló energiahordozót nemesíteni? Segíthetik-e az ültetvények természetes erdeink védelmét, lehet-e puhafával fűteni kemény teleken, miként válik a virágpor eszközzé egy erdész kezében, és mégis mi köze mindennek a kontinensvándorláshoz?
Szakvezető: Benke Attila az ERTI tudományos munkatársa
20.30 és 22.00: Azt hiszed, félsz a denevértől, de a sünitől nem? Éjszakai túra az arborétumban lámpával és lámpa nélkül…állati meglepetésekkel.
17.00 – 22.00: Játékok az arborétumban
Miért pont ezt? Mi lesz ebből? Játékos ismerkedés a nemesítés szempontrendszerével, folyamatával, tudatosságával vagy épp véletlenszerűségével, az emberi beavatkozás hatalmával, egyben a döntés felelősségével. Játssz és nyerj növényt!
Mennyi az annyi? – méricskélés az erdőben. Az erdészek sok mindent megmérnek az erdőben, gyere te is tedd magad próbára! A műszerek mellett a szemmértékedet is kipróbálhatod.
Együttműködők: Az ERTI Soproni Kísérleti Állomásának kutatói.
17.00 – 22.00: Az ELTE GAO és a Kámoni Arborétum között – ég és föld között – a Gyöngyös patakon átívelő hídon az átjárás folyamatosan biztosított. A 18.00-ás szakvezetés és a 20.30-as éjszakai túra végállomása a csillagvizsgálóba vezető híd.
Helyszín: ELTE GAO MKK
20.00 – 22.00: Távcsöves bemutató
Derült idő esetén az ELTE GAO MKK munkatársai az intézet távcsöveivel bemutatják az érdeklődőknek az őszi égbolt aktuális látnivalóit, például az M13 gömbhalmazt a Herkules csillagképben, az M57 gyűrűs-ködöt a Lant csillagképben (melynek központi csillagát fotografikus úton Gothard Jenő fedezte fel), nyílthalmazokat a Hattyú csillagképben, az M31 galaxist az Androméda csillagképben, és kettőscsillagokat az égbolt minden részén.
Vezeti: Csák Balázs
19.00 – 22.00: Kiállítás megtekintése
Egész idő alatt megtekinthető a csillagvizsgáló évszázados múltjának műszaki-tudományos emlékeit bemutató Gothard Tudomány- és Technikatörténeti Állandó Kiállítás. Sok más érdekesség mellett megtudhatjuk, hogy a világon először Gothard Jenő fényképezett le egy szabad szemmel nem látható üstököst, hogy egy hónappal Röntgen bejelentése után már Herényben is készültek röntgenfelvételek, hogy a Puskás fivérek kísérlete után néhány héttel már Szombathely és Herény között is működött a telefon, hogy Magyarországon elsőként Gothard Jenő és volt tanára végezte el a Foucault-féle ingakísérletet a szombathelyi székesegyházban, illetve azt, hogy az első magyarországi vízerőmű (Ikervár) Gothard Jenő műszaki vezetésével jött létre.
Vezeti: Dr. Vincze Ildikó
19.00 – 21.00: Előadások
Az érdeklődők előadásokat hallgathatnak meg az ELTE GAO MKK jelenéről, az ott folyó tudományos tevékenységről, kutatásokról.
Dr. Szabó M. Gyula: Becsapódás? – A kis égitestek világa és valós veszélyei
A Naprendszerben a bolygók és a holdjaik mellett óriási mennyiségű kisebb égitest (üstökös és aszteroida) is kering. Jelenleg ezek közül több is potenciális veszélyt jelenthet bolygónkra, pontosabban annak bioszférájára. A Naprendszer fejlődésének korai szakaszában a becsapódások szerepe azonban éppen ellentétes volt, mint ma. Az előadásból az is kiderül, hogy a kis égitestek nélkül talán az élet sem jelenhetett volna meg a Földön. A becsapódásokon túl szó lesz a veszélytelen kis égitestekről is, illetve az ELTE GAO MKK munkatársai által velük kapcsolatban elért eredményekről.
- Dr. Kovács József: Exobolygók – planéták más csillagok körül
A más csillagok körül keringő bolygók, az ún. exobolygók kutatása az utóbbi másfél évtized csillagászatának egyik húzóágazata. A bizonyítottan létező exobolygók száma ma már az ezret közelíti, és még körülbelül háromszor ennyi jelölt vár arra, hogy a létezését verifikálják. Az előadásban áttekintést adunk az exobolygók detektálási technikáiról, legfontosabb tulajdonságairól, a fő kutatási irányokról, illetve arról, hogy a magyar kutatók, ezen belül is az ELTE GAO MKK munkatársai mivel járultak és járulnak hozzá a terület eredményeihez.
