KOR-SZELLEM rovatunk folytatásában Szombathely kerül a középpontba: a következő cikkekből kiderül, hogyan mutatták be régen városunk történelmét, vagy egy-egy nevezetességét. Folytatjuk a Szombathely történetét bemutató cikket, a Lapok Szombathely történetéből című folyóirat 2004./128. számából.
A vezérek idejéből keveset olvasunk városunk szerepléséről. Géza uralkodása alatt babenbergi Lipót osztrák herczeg győztes seregei átlépték az ország határát, s 984-ben annak több városát, ezek között Szombathelyt is elfoglalták.
Aventinus Szombathelyt azon városok között említi, melyeket szent István nejének: Gizelának jegyajándékul adott.
Régi időkben a vármegye székhelye nem Szombathely, hanem Vasvár volt. Ugyanit székelt a győri káptalan kiegészitő részét képezett vasvári káptalan is.
Hogy Szombathely mikor emeltetett a vármegye székvárosává,azt kellő adatok hiányában homály fedi. Ubul de Gallo,Vasvármegye alispánja az 1376-ik évben még Vasvárról keltezi egyik oklevelét, mely a vármegyei nemesi vizsgálatok jegyzőkönyvében olvasható, s ebből kitetszik, hogy a vármegye székhelye 1376-ban még Vasvár volt.
Káptalani székhelylyé azomban városunk a 16. század második felében lesz, az 1578. évi pozsonyi országgyűlés ugyanis elrendelte, hogy a vasvári káptalan Vasvárról biztosabb helyre: Szombathelyre tetessék át.
Valaha Szombathelynek erődített vára is volt, ámde e várról ma már csak a történet lapjai beszélnek. Azon a tájon állt, hol most a nyugdíjas papok háza s a püspöki kert terül el. A múlt század végén egészen eltűnt a föld színéről.
Szombathelyen köttetett meg a béke 1441-ben Ulászló és az utánszülött László között. Ugyanitt állította fel Hunyadi János 1446-ban táborát, mikor Frigyestől Lászlót és a magyar koronát visszafoglalni akarta.
1579-ben papi gyűlés színhelye volt városunk, melyen a tridenti végzések kihirdetettek.
A 17-ik század elején a Bocskay felkelés érinti városunkat.
Az 1605-ik év nyarán Némethy György hajdúvezér átkelvén a Dunán, több dunántúli hely között Szombathelyt is meghódította.
Kiváló fontosságú volt városunkra nézve az 1777-ikév, mert akkor állíttatván fel a szombathelyi püspöki egyházmegye. Szombathely a püspökség székhelyévé választatott.
1779-ben egy díszes épülettel gyarapodott a város, a mennyiben a vármegye által épített székház elkészülvén, a közhasználatnak átadatott.
1797-ben a felkelő nemesség a szombathelyi táborban gyűlt össze, s a harczias leventék látása emelkedett hangú ódára lelkesíté Berzsenyi Dánielt, vármegyének koszorús lantosát.
A folyó század első tizedeiben ismételve is nagy tűz pusztította a várost, s az ezek által szenvedett anyagi veszteségek éppen nem voltak alkalmasak arra, hogy a haladás szelemét élénkebbé tegyék.
A százados kedvezőtlen körülmények által lenyomott közszellem csak az 1867-ikikiegyezés után kezdett nálunk is emelkedni. Majd lázas tevékenység kapott lábra a társadalmi erdekek minden téren.
Az egészséges, haladás vágygyal telt közszellem mintegy rohamosan akarta pótolni századok mulasztásait, s kiemelte Szombathelyt a tespedés porából, s odahelyezte a haladás útjára, melyen az országnak csak kevés vidéki városa állja ki vele a versenyt.
Egymás után jöttek létre culturális és a anyagi érdekeket támogató intézményeink,melyek hivatva vannak arra,hogy Szombathely jelenének hű képét mutassák.
Szombathely emelkedettségéről a következők tanúskodnak: Szombathely a székhelye a vármegyei központi hatóságnak, a főispánnak, a szombathelyi egyházmegyének és káptalannak. Van itt továbbá kisdedóvó Fröbel – gyermekkert, városi és püspöki elemi iskola, izr. elemi iskola, polgári leányiskola, kereskedelmi és ipariskola,árvaház,főgymnasium ritka természettani muzeumával, papnevelő-intézet,tornacsarnok, városi közkönyvtár,régészeti egylet s régiségtár, két kaszinó,három könyvnyomda hat helyi lappal, 5 pénzintézet, lovas-kaszárnya egy ezred részére,légszesz-világítás, kövezett gyalogjáró, számos kiránduló hely, nagy forgalmú gabonapiacz,közlekedési eszközök, 30 bérkocsi, 3 előkelő s több kisebb szálló, szépítő egyesület, 2 nőegylet,dalos-egyesület, rongyos-egyesület, tornaegylet, tanító-egyesület, óvoda egylet,legényegylet, tűzoltó-egylet, vasúti csomópont, 2 gazdasági gépgyár, tégla-, cement-, szappanfőző- s egyéb gyár, állandó színház, esküdtszék, törvényszék, járásbíróság, szolgabírói hivatal, kir. pénzügyi igazgatóság, 2 posta- és távíró- hivatal, kir. adófelügyelőség, ügyvédi és közjegyzői kamara, hideg és meleg fürdők, stb. stb.
Köszönjük Dr. Kiss Gábor segítségét!
[icon name=”icon-info-sign”] Megjelent: Budapesti Látogatók Lapja 1890. 5. szám. Szombathelyi melléklet 1-24. oldal.
[icon name=”icon-info-sign”] Lapok Szombathely történetéből; 2004./128.
[icon name=”icon-info-sign”] Digitalizálta: Horváth Balázs
