KOR-SZELLEM rovatunk folytatásában Szombathely kerül a középpontba: a következő cikkekből kiderül, hogyan mutatták be régen városunk történelmét, vagy egy-egy nevezetességét. A Lapok Szombathely történetéből című folyóirat 2004./128. számából.
Szombathely, Vasmegye székhelye, nyugaton szőlőhegyekkel tarkított termékeny síkon terül el. Úgy a közeli szőlőkből,mint a város alatt sűrűn elrobogó vonatokról szemlélve, igen kedves képet nyújt. Ki kiemelkedő monumentális épületei a házak nagy tömkelegébe igen változatossá teszik a város panorámáját. Napjainkban a fejlettség magas fokára emelkedett s fokozatosan halad előre. Sűrű vasúti hálózata rendkívüli előnye Szombathelynek; főleg e körülménynek s a lakosság intelligens s vállalkozó szellemének köszöni a város rendkívüli élénkségét, mely Szombathelynek a Dunántúl ritkítja párját. Megérdemli tehát, hogy az idegen, ha útja erre viszi e rohamos fejlődésben lévő várost megtekintse, annyival is inkább,mert már csak magának nagyszerű székesegyházának ( lásd alább a székesegyházat) megtekintése is gazdagon kárpótol a netaláni idöveszteségért.
Szombathely történetéből.
Vasvámegye területe egy részét képezte azon tartománynak,mely a római uralom alatt Pannoniának neveztetett.
Pannonia ezen részének ős lakói jóval a rómaiak előtt a sabarok és vendek voltak .
Krisztus előtt a hatodik században azonban Galliábol különféle kelta néptörzsek indultak meg, s ezek közül a bójok a sabarokat és vendeket legyőzvén,tartományukat elfoglalták, s benépesitették.
A bójok legnagyobb része 280 évvel Krisztus előtt egy Görögország ellen indított hadjáratban megsemmisíttetvén,Pannonia oly néptelenné vált,hogy azt a régi írók a bójok pusztaságainak nevezték el.
A bójok pusztaságai Bécstől s a Fertő tavától a Balatonig és a Bakonyig terjedtek, s e pusztaságnak majd nem a központján feküdt Savaria,azon patak partján,melyet korábban Sava,majd Sibaris néven neveztek, a jelenben pedig Gyöngyösnek hívnak.
Az ős Savaria mai helyes és hivatalos elnevezése: Szombathely. Német elnevezéssel mint Steinamanger volt ismeretes.
A magyar elnevezés még az Árpád-házi királyok idejéből veszi eredetét s valószínűleg onnan származik,hogy vásárjait nem mint máshol szokásban volt,vasárnapon, hanem szombaton tartotta, s innen a város Szombathelynek neveztetett.
Németben a Stein szó gyakran fordul elő a várak jelölésénél, s így nem lehetetlen,hogy Szombathely német nevét síkon vagy mezőn ( Ange) létezett várától vette. Vannak azonban, a kik úgy vélekednek,hogy Nagy Károly francia a 8-ik század végén Szombathely rónáján a rómaiak idejéből fenmaradt épületromokat és oszloptöredékeket szemlélvén, a helyet Stein-am-Anger elnevezéssel jelelék meg.
A város legrégibb neve Savaria, mely utóbb a v-nek kimondandó görög b hibás kiejtése folytán Sabariára változott.
E nevét a város vagy Pannónia ős lakóitól a Savaroktól, vagy a Savarnak nevezett s Szombathely mellett elfolyó pataktól kölcsönözte.
Octavianus Caesar 34-ben Krisztus előtt a pannoniai népeket hatalma alá hajtván,azokat adófizetőkké tette ugyan,de törvényeiket s törzsfőnökeiket továbbra is meghagyta.
E legyőzött népek többször tettek kísérletet szabadságuk visszaszerzésére,de mindannyiszor leverettek.
A 8-ik évben Krisztus után Octavianus az újra fellázadt népeket megzabolázta és tartományukat, Felső-és Alsó-Pannoniát, római provincziává tette,melynek élén praetorok állottak s Savaria,mint Felső-Pannonia székvárosa,Tiberius Claudius császár által római coloniává emeltetett.
Hogy Savaria már coloniává emeltetése előtt is a birodalom nevezetesebb helyei közé tartozott, tanúsítja a Publius Ovidius Naso nagy nevű római költő halálára vonatkozó s a 16-ik század elején Szombathelyen feltalált emlék. Ebből kiindulva,némelyek azt állíták, hogy Ovidius Savariában temettetett el,míg mások az emléket csupán Ovidius tiszteleti oltárának tekintik.
De akármelyik körülmény áll, mindenik Savariának előkelősége mellett tanúskodik.
Mikor Rómában a császári trón elnyerése miatt versengések támadtak, a pannoniai légiók császárrá Septimius Severiust Felső-Pannonia praefectusát kiáltották ki, kinek ünnepélyes beiktatása is Savaiában ment véghez.
Nagy Constantin, Licinius halálával, a birodalomnak egyedüli uralkodójává válván, Felső-és Alsó-Pannoniát 4 provinciára osztotta: Pannonia prima, secunda, provincia Valeria és provincia Savia. Savaria ekkor a Pannonia prima tartomány fővárosa lett.
Nagy Constantin uralkodása alatt született Szombathely mellett Szt.-Mártonban Szt. Márton toursi püspök.
Római uralma számos nyomát hagyta hátra városunk területén. Alig van az országban hely,mely gazdagabb volna római leletekben,mint Szombathely.
A rómaiak után jöttek a hunnok.
Első betörésük (377 Kr. u.) után a megalázott népek erődített helyeiket még megtartották, de a második betörés alkalmával Attila azokat is elfoglalván, Savariát 445 körül feldúlta.
A hun birodalom megdültével a góthok lettek urai a pannon földnek, kik midőn Itáliába vonultak, volt lakóhelyüket szövetséges tarsaiknak az avaroknak engedték át.
Az avarok birodalmukat hat gyűrűre – hagan – osztották s ezek egyikének központjául Savaria említtetik.
900-ban Pannonia s így Savaria is a magyarok kezébe jutott.
A cikk rovatunk következő részében folytatódik.
Köszönjük Dr. Kiss Gábor segítségét!
[icon name=”icon-info-sign”] Megjelent: Budapesti Látogatók Lapja 1890. 5. szám. Szombathelyi melléklet 1-24. oldal.
[icon name=”icon-info-sign”] Lapok Szombathely történetéből; 2004./128.
[icon name=”icon-info-sign”] Digitalizálta: Horváth Balázs
