Rongálás, vagy értékteremtés? Művészet, vagy üzenetközvetítés? Tiltandó, vagy támogatandó? Vagy mind ez egyszerre?
Ezeket a kérdéseket feszegette Parais István, az AGORA Szombathelyi Kulturális Központ igazgatója, valamint Bődi Lívia, a Szombathelyi Szépítő Egyesület elnöke, a partnerségükben szervezett Fújhatjuk? – Falfirkák Szombathelyen című program felvezetőjében.
Az eseményre akár egy nagyobb, a témában zajló program előkészítőjeként is tekinthetünk, hiszen a rendezvény végére megfogalmazódott a lehetséges folytatás igénye is. De ne szaladjunk ennyire előre!
A bevezetők után Horváth Zoltán (aki egyszerre az AGORA rendezvényszervezője, és a Szépítő Egyesület elnökségi tagja) előadása következett Street art Szombathelyen címmel. Horváth másfél éve gyűjti a városi falfirkákat. Ez idő alatt közel kétszáz fényképet készített. A jelenségre legszívesebben városi modern folklórként tekint, hiszen a művek szerzői ismeretlenek, az alkotások folyamatosan alakulnak át, és bárki hozzáadhat, vagy eltűntethet belőlük részleteket, illetve átformálhatja őket, így a klasszikus népművészet jellemzői mind ráhúzható a falfirkákra is.
Szombathelyen az egyszerű tagektől (falfirkás névjegyek) kezdve, a komplexebb graffitiken át, a stencil képeken keresztük, a feliratokig sok minden megtalálható, ha alaposabban körbe nézünk.
Jellemző helyszínek, az elhagyatottabb épületek, városrészek, hidak, iskolák környékei. Klasszikus helyszín lehetne még a lakótelepi környezet, ám a panelfelújítások hatására a graffitik viszonylag kisebb számban találhatók meg itt. Az előadáson szó volt visszatérő motívumokról (pl a város különböző területein feltűnő festett macskáról) épp úgy, mint társadalomkritikus feliratokról.
Horváth Zoltán nem akart állást foglalni abban a tekintetben, hogy a street art, vagyis utcai művészet pozitív, vagy negatív folyamat, ám hangsúlyozta, hogy mivel ez létező jelenség, ezért dokumentálni, megőrizni, esetben beszélgetni róluk igenis szükséges, hiszen jellemzik azt a kort, amelyben élünk.
A szombathelyi graffitik megtekintésére még akár alternatív városnézéseket is lehetne szervezni, így turisztikai, vagy helyismereti irányba is ki lehetne használni őket.
A program második felében Urban art címmel tekinthettek meg az érdeklődők egy dokumentumfilmet, mely a jelenséget elsősorban az alkotók irányából közelítette meg.
HZ/BL
