Három bölcsésztudományi kutató volt a vendége az “Az ELTE helyben van” BTK kerekasztal beszélgetésnek az ELTE Savaria Egyetemi Központ könyvtárában. A történész, a nyelvész és az irodalomtörténész elbeszéléseiből kirajzolódott annak a sokszínűségnek és kreativitásnak egy része – ami a jelenlegi és leendő hallgatóknak is perspektívát adhat -, hogy mi mindenre képesek a bölcsészek.
Bemutatkozott dr. Borsodi Csaba egyetemi docens, a BTK dékánhelyettese, aki az utóbbi húsz esztendőben a Magyar Felsőoktatás 1945 és 1956/57 közötti történetének kutatásával foglalkozik, ezen belül nem régiben készült el a Forradalom és megtorlás az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1956-1959 című kötete kéziratával, de kutatta a 18. századi magyar nagybirtok történetét is. A bölcsészettudományi kar életéről adalékként elmondta: 62 nyelvet oktatnak az ELTE-n, az sem gond, ha épp egy pastu nyelvet beszélő emberre van szükség. Nem is nyelveket, hanem kultúrákat tanítanak, így rendkívül széleslátókörű fiatalok kerülnek ki onnan. A karon végzett hallgatók 85-90 százaléka három hónapon belül talál magának állást, akkor is, ha „pályaelhagyónak” minősül. Egy bölcsész nem csak tanár lehet. Mivel jól kommunikál, kreatív, tud tanulni, sőt mindent meg tud tanulni, az ilyen munkaerőt a kisebb cégeknél és nagyvállalatoknál is szeretik.

Dr. Vörös Ferenc főiskolai tanár a most megjelent meg a Kárpát-medencei történeti családnévatlasz című kiadványáról beszélt, ami egyedülálló nyelvföldrajzi produktum, nemcsak nyelvészeti, de informatikai tudás is kellett hozzá. Elmondta, sokszor elhagyhatta volna a pályát, de maradt, tudva, hogy a tudomány alázatot és akár anyagi áldozatot is követel. Őt az vezeti a szakmai elődök nyomán haladva, hogy olyasmivel foglalkozzék, ami hozzáad a világhoz, és a hallgatóit is erre tanítja: tevékenységeiknek „hozzáadott szellemi értéke” legyen.

Dr. Fűzfa Balázs egyetemi docens, irodalomtörténész, arra emlékezett, hogy Eötvös kollégista volt, nekik a könyvtárat éjszakai is nyitva tartották, és egész életére szóló útravalót adott az, hogy éjjel háromkor Berzsenyit, Kölcseyt olvastak, nem feltétlenül vizsgára készülve. Pályája nem csak elhatározások mentén haladt előre, hanem megtalálták a feladatok. A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola irodalom tanszékére Láng Gusztáv hívta tanítani. A 90-es években kiderült, hogy az irodalomtanításban valami döcög, ez a 2000-es években még jobban látszott, ezért kezdte el írni az élményközpontú irodalomtanítás könyveit.
A beszélgetést Lovass Tibor, az Szombathelyi Médiaközpont igazgatója, a Helyi televíziók Országos Egyesülete elnöke vezette.
A borítóképen balról jobbra: Fűzfa Balázs, Borsodi Csaba, Vörös Ferenc és Lovass Tibor.
Szerző és fotó: Merklin Tímea