Április utolsó hetében volt a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról és az ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló javaslat vitája az Országgyűlésben. A kormány szerint a közös cél az átláthatóság biztosítása, az ellenzéki pártok a törvényt továbbra is a civil szervezetek elleni lépésnek tartják. Összefoglaló.

Kormány: közös cél az átláthatóság biztosítása

A közélet befolyásolására alkalmas civil szervezetekről Varga Judit igazságügyi miniszter kiemelte: a törvényjavaslat az Európai Unió Bírósága tavaly júniusi ítéletét hajtja végre. Ebben a bíróság amellett, hogy kifogást emelt egyes rendelkezések kapcsán, megerősítette, hogy a politikai életre és a demokratikus diskurzusra jelentős befolyást gyakorolni képes szervezetek finanszírozásának átláthatósága közérdek – mondta.

A tárcavezető hangsúlyozta: Brüsszel és Magyarország álláspontja közös, a lehető legnagyobb átláthatóság biztosítása. A vita a cél eléréséhez szükséges eszközökről szólt, ezért a kormány egy új, az európai uniós joggal konform szabályozásra tesz javaslatot.

Az új javaslat semmivel sem ró nagyobb tervet a civil szervezetekre az eddigieknél és nem kér többet, mint ami korábban is elvárás volt, hogy működjenek transzparensen – fogalmazott.

Objektív kritériumok mentén, más uniós tagállamok – különösen Németország és Ausztria – szabályozásait is vizsgálva, a javaslat szerint azokról az egyesületekről és alapítványokról, amelyek tárgyévi mérlegfőösszege eléri a húszmillió forintot, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) évente összefoglaló jelentést tesz közzé.

Varga Judit rámutatott: az ÁSZ hatásköre a szakmaiságot és függetlenséget biztosítja, a számvevőszéki ellenőrzés pedig kizárólag törvényességi vizsgálatot jelent, az érintett szervezetek gazdálkodásának jogszerűségét ellenőrzik.

Hozzátette: megfelelve a kor elvárásainak a javaslat a civil szervezetek adminisztratív terheinek csökkentését is szolgálja, mivel kibővíti a számviteli beszámoló benyújtására elektronikus úton kötelezettek körét az ötmillió forintos mérlegfőösszeg felettiekre. Ötmillió forint alatt továbbra is választhatnak a postai és az elektronikus út közt – mondta. Ez a miniszter szerint csökkenti a bürokráciát, figyelemmel van a digitalizáció követelményeire, környezettudatosságra sarkall és elősegíti a hiánytalan nyomtatványok benyújtását.

Varga Judit kitért arra is: a beszámolók függetlenül benyújtásuk módjától eddig is bárki számára hozzáférhetőek voltak a bíróság honlapján, és a nyomtatványokon továbbra is ugyanazokat az adatokat kell feltüntetni, mint korábban.

Megjegyezte: az EU egyébként maga is működtet egy átláthatósági nyilvántartást azokról a szervezetekről és érdekcsoportokról, amelyek befolyásolni tudják vagy kívánják az uniós jogalkotást és a szakpolitikák végrehajtását.

Fidesz: a cél továbbra is az átláthatóság garantálása

Salacz László (Fidesz) felidézte, az Európai Bíróság ítéletében megerősítette, hogy megkülönböztethető a civil szervezetek azon csoportja, amelyek a közéletre és a nyilvános vitára jelentős befolyást képesek gyakorolni. A szervezeteknek nyújtott támogatások átláthatósága közérdeken alapuló nyomós indok, a cél továbbra is az átláthatóság garantálása – hangsúlyozta.

Salacz László is kiemelte: a törvényjavaslat szerint azokról az egyesületekről és alapítványokról, amelyeknek az éves mérlegfőösszege eléri a húszmillió forintot, az ÁSZ évente összefoglaló jelentést tesz közzé. Ezzel a javaslat egy vélelmet állít fel, hogy a szervezetek ezen köre az, amely képes a közéletre és a nyilvános vitára jelentős befolyást gyakorolni – magyarázta.

Hozzátette: ez az ellenőrzés törvényességi vizsgálatot jelent, az ÁSZ az érintett civilek gazdálkodásának jogszerűségét vizsgálhatja. Megjegyezte, az ellenőrzési jelentéshez kapcsolódó szankciók nem alkalmazhatók a civil szervezetek esetében, mivel az átláthatóság a nyilvánosságra hozatallal megvalósul.

Az ellenzéki pártok továbbra is a civil szervezetek elleni lépésnek tartják a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Jobbik: az ÁSZ a Fidesz politikai ökle

Gyüre Csaba (Jobbik) szerint egyetlen paragrafus jó a törvényjavaslatban, hogy hatályát veszti a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017-es törvény.

Felháborítónak nevezte, hogy az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) jelölik ki a civil szervezetek ellenőrzésére. Közölte, ellentmondásos, hogy az alaptörvény szerint az ÁSZ az állami pénzek mozgását ellenőrzi, a jövőben viszont a civil szféra pénzügyeit is fogja.

Úgy fogalmazott, az ÁSZ sok esetben nem más, mint a Fidesz-KDNP “politikai ökle”, arra használják, hogy a kormány politikai érdekeit érvényesítse, “kikészítse a kormány politikai ellenfeleit”. Hozzátette: majd az alapítványokkal, egyesületekkel szemben is lehet alkalmazni azokat a retorziókat, amelyeket eddig csak a politikai pártokkal szemben alkalmaztak. A jogállamiság megcsúfolása és alaptörvény-ellenes, hogy az ÁSZ jelentése miatt nem lehet bírósági felülvizsgálatot kérni.

KDNP: mindenkitől átláthatóságot várunk el

Nacsa Lőrinc (KDNP) azzal vádolta az ellenzéki pártokat, hogy “pár tucat politikai aktivista szervezet, meg egy pár tucat emberi jogi fundamentalista szervezet érdekében beszélnek”. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ÁSZ eddig is ellenőrizhette azokat a szervezeteket, amelyek állami forrásokat kaptak. Szerinte a Jobbik azért támadja a számvevőszéket, mert nem átláthatóan gazdálkodik. A Jobbiknak baja van az átláthatósággal – hangoztatta.

A kormánypárti politikus örömtelinek nevezte, hogy Magyarországon 2010 óta háromszorosára, 370 milliárd forintra nőtt az az összeg, amelyet a 61 ezer civil szervezet megkap különböző alapokból.

A valódi, létező és a magyar emberekért tevékenykedő civil szervezetek Magyarországon szabadon működhetnek, de a külföldi spekulánsok által pénzelt, valódi társadalmi beágyazottsággal nem rendelkező álcivil politikai akciócsoportoktól ugyanolyan transzparenciát várnak el, mint mindenkitől – közölte.

MSZP: az eszközök változtak, a célok nem

Kunhalmi Ágnes (MSZP) úgy értékelte, hogy bár hatályon kívül helyezik a civil szervezetek megbélyegzéséről szóló törvényt, de nem orvosolják a kárt. Mindez nem teszi meg nem történtté azt a négyévnyi vádaskodást, azt a gyűlöletet a civil szervezetekkel szemben, amit a kormány ezzel a törvénnyel teremtett politikai haszonszerzés céljából – mondta.

Szerinte az új törvényjavaslat alapján sem az átláthatóság a fontos. Szerinte az ÁSZ nem pártatlan, a szervezetet a kormány a pártállami rendszer szolgálólányává tette.

Kitért arra, hogy az ügyészségnek eddig is megvolt a lehetősége a civil szervezetek törvényességi ellenőrzésére. Alaptörvényellenesnek is nevezte a javaslatot, mivel az ÁSZ csak az állami vagyonnal kapcsolatos feladatokat végezhet. Közölte, a törvényjavaslat hatálya alá tartozó civil szervezetek gyakorlatilag a pártokkal azonos kategóriába kerülnek.

Úgy összegzett, a kormány a civil szervezetek megbélyegzésére és ellehetetlenítésére akarja használni az ÁSZ-t. A javaslat bizonyítja, hogy a kormány az Európai Bíróság ítéletét csak formálisan veszi figyelembe, eszközeit megváltoztatja, de céljait nem.

DK: ugyanaz a kormány célja, csak módszert változtatott

Sebián-Petrovszki László (DK) szerint a törvényjavaslattal “az egyik rosszból belépünk a másik rosszba”. Közölte, nem igaz, hogy nem átlátható a civil szervezetek működése, egy csomó előírás, jelentés, beszámoló létezik ma is, amelyek hozzáférhetőek és átláthatóvá teszik a civil világot. De a szervezetek a honlapjaikon még ennél is több gazdálkodási adatot megosztanak – jegyezte meg.

Elmondta, a számvevőszék az alaptörvény szerint a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal történő felelős gazdálkodást ellenőrzi, a civil szervezeteknél az esetek többségében viszont egyik sincsen – magyarázta. A DK-s politikus is vitatta az számvevőszék függetlenségét és kifogásolta, hogy nem lehet peresíteni az ÁSZ-jelentést.

Sebián-Petrovszki László véleménye szerint ugyanaz a kormány célja, csak módszert változtatott, a javaslat alkalmas a civil szervezetek megrendszabályozására, hogy a kormány kordában tartsa a neki nem tetsző civil szervezeteket.

LMP: továbbra is politikai nyomást lehet gyakorolni a civilekre

Schmuck Erzsébet (LMP) elmondta, a kormány nem hajlandó tudomásul venni, hogy nem gyakorolhat nyomást a politikai uralma alá eddig nem hajtott civil szférára, ezért új ötlettel állt elő. Hangsúlyozta, a civil szféra egyik legfontosabb feladata, hogy a közéletet befolyásolja, megjelenítse a különböző társadalmi érdekeket. Nem elhajlás a közélet befolyásolása a civil szervezetek részéről – fogalmazott.

Abszurdnak nevezte azt, hogy mérlegfőösszeghez kötik azt, hogy egy szervezet képes-e befolyásolni a közéletet.

Közölte, a törvényjavaslat mögöttes célja: a civil szervezetek érezzék, hogy a kormány figyeli, kitől mekkora támogatást kapnak, anélkül, hogy leszűkítenék a megfigyeltek körét a külföldről érkező támogatásokat kapó szervezetekre. A javaslat továbbra is alkalmas arra, hogy az erős és független civil szférára politikai nyomást lehessen gyakorolni – mondta. Jelezte, a rosszindulatú külföldi befolyásoló tevékenység elleni küzdelem nem az ÁSZ, hanem az erre hívatott szolgálatok feladata.

Azt javasolta, hasznosabb lenne, ha a kormány a civil szféra működéséről terjesztene be tájékoztatót az Országgyűlésnek, szerinte ugyanis nagyon sok civil szervezet haldoklik.

ÁSZ-elnök: a számvevőszék évek óta végez ellenőrzéseket civil szervezeteknél

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke azt mondta, hogy a szervezet számára a jogszabály külön feladatul szabja, hogy a hatálya alá eső egyesületekről és alapítványokról évente összefoglaló jelentést tegyen közzé.

A számvevőszék évek óta végez ellenőrzéseket civil szervezeteknél – emelte ki. Az elmúlt időszakban számos olyan egyesületet és alapítványt értékeltek, amelyek a központi költségvetésből támogatást kaptak, illetve közfeladatot látnak el. A civil szervezetek esetében az ellenőrzések a gazdálkodási tevékenység egészére kiterjedhettek – tette hozzá.

Az ÁSZ mandátuma eddig sem kizárólag a közpénzek és a nemzeti vagyon ellenőrzésére korlátozódott, mert feladata valamennyi párt és pártalapítvány, valamint az MNB alapítványainak ellenőrzése – hívta fel a figyelmet Domokos László. A törvényjavaslat által körülhatárolt terület tehát nem idegen a számvevőszék tevékenységétől – mondta, leszögezve: az ÁSZ munkáját mindenkor a törvények tisztelete határozza meg.

Szavai szerint a civil szervezetek nyilvántartása jelenleg nem mondható tökéletesnek, főleg, ami a számviteli törvény szerinti beszámolókat illeti.

Az ÁSZ-elnök arra is kitért, hogy a szervezet ez év elején fejezte be az összes települési és térségi önkormányzat, illetve az összes önkormányzati hivatal egyidejű értékelését. Hozzátette, hogy a számvevőszék 2020-ban még 1534 szervezetet is ellenőrzött, az idei évre pedig további 4500 szervezet ellenőrzését tervezi.

Az ÁSZ képes a törvényjavaslatban foglaltak végrehajtására – szögezte le. Igazságügyi miniszter: alig egy tucat civil szervezet volt elégedetlen a jogszabállyal

Varga Judit igazságügyi miniszter a vitában elhangzottakra válaszolva azt mondta, Magyarországon hatvanezer értékteremtő civil szervezet segíti a demokráciát és a jogállamot, és csak alig egy tucat külföldről finanszírozott civil szervezet volt elégedetlen a 2017-es jogszabállyal. Nekik olyan jól sikerült közbenjárniuk az Európai Bizottságnál, hogy el is indult egy kötelezettségszegési eljárás – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy az elmúlt négy évben nagyon sok jogkövető civil szervezet tudta magát probléma nélkül regisztrálni a Civil Információs Portálon. Az a törvény, amit most hatályon kívül helyeznek, soha nem akadályozta meg, hogy a civil szervezetek a külföldről érkezett támogatásnak jogosultjai lehessenek – nyomatékosította szavait.

Az ügyben nyáron kihirdetett ítéletről közölte, nem a célról, vitatkoznak, mert azzal egyetértenek, hogy a legnagyobb átláthatóságot biztosítsák a közéletben. Az eszköz volt vitatott – közölte.

Varga Judit: az átláthatóság legitim és demokratikus elvárás

Az átláthatóság legitim és demokratikus elvárás, ezt az állítást több nemzetközi fórum mellett az Európai Unió Bírósága is elismeri – írta az igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán pénteken.

Varga Judit hozzátette: a luxembourgi székhelyű bíróság megerősítette, hogy megkülönböztethető a civil szervezeteknek egy olyan csoportja, amelyek – céljaikra és eszközeikre tekintettel – képesek a közéletre és a nyilvános vitára jelentős befolyást gyakorolni.

Egyetértés van a magyar kormány és a bíróság között abban is – közölte az igazságügyi miniszter -, hogy ezen szervezetek finanszírozásának átláthatósága

“mindannyiunk érdeke, vagyis közérdek”.

A vita Magyarország és Brüsszel között tehát eddig sem a kitűzött cél, hanem az eszközök megválasztása körül folyt – emelte ki.

Mindezekre figyelemmel, tudomásul véve és tiszteletben tartva a bíróság korábbi döntését, a kormány az átláthatósági törvény hatályon kívül helyezésével egy időben új, az európai uniós joggal konform szabályozás megalkotására tesz javaslatot, amely ennek az eszköznek a módosításával megnyugtató módon rendezi a konfliktust – tudatta Varga Judit.

Hozzátette: ez a javaslat semmivel sem ró nagyobb terhet a civil szervezetekre az eddigieknél, és nem kér többet, mint ami korábban is elvárás volt: transzparens működést.
A civil szektor ma virágzik Magyarországon: jelenleg több mint 60 000 nem kormányzati szervezet működik – írta. Felhívta a figyelmet arra: kiemelt társadalmi szerepük miatt alapvető közérdek fűződik ahhoz, hogy értékteremtő tevékenységük átlátható legyen.
Sajnálatosnak nevezte, hogy “míg számunkra az átláthatóság elve egy elérendő cél”, a baloldal már megint “szankciókat és más rémképeket lát” a benyújtott javaslatban.

Varga Judit úgy fogalmazott:

“Sokszor farkast kiáltottak már, ami eddig sem jött. Most se fog.”

Civil vélemények a civil törvény visszavonásáról

Tavaly nyáron mondta ki az Európai Bíróság, hogy a 2017-es, sokat bírált civil törvény nem egyeztethető össze az uniós joggal, majd ehhez kapcsolódva a mai napon adta be a kormány a törvényjavaslatot, ami szerint az hatályát veszti.

A NIOK Alapítvány üdvözli a döntést, melyet a hazai civil szféra közös sikerének tekint,de aggodalommal néz a tervezett, új szabályozásra.

Itt olvasható a NIOK közleménye:

Nagyon örülünk, hogy az EU Bíróságának döntése alapján, számos hazai civil szervezet és a közvélemény többségének álláspontjával összhangban a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvény hatályát veszti az új, mai napon benyújtott törvénytervezet szerint. Ezt a sikert a hazai civil szervezetek folyamatos tiltakozása, és az EU Bírósági döntése tette lehetővé.

Fontos kérdés azonban, hogy az új szabályozásban,- amely az előző törvény hatályon kívül helyezésével lépne életbe, és melyben az Állami Számvevőszék kap ellenőrzési feladatokat a 20 millió Ft-nál nagyobb éves mérlegfőösszegű civil szervezetek körében,- az Állami Számvevőszék milyen eljárásokat fog lefolytatni és nem lesz-e ez egy újabb vegzálási, ellehetetlenítési kísérlet a még független civil szervezeti tevékenységre. Sajnos az ÁSZ közelmúltbeli szereplése és tevékenysége ad okot némi rossz előérzetre.

“Sokat küzdöttünk e törvény eltörlése érdekében, így jogosan vagyunk büszkék, más szervezetekkel és a Civilizáció együttműködéssel közösen erre az eredményre. További szereplők számára is bíztató lehet, hogy kitartó munkával, kommunikációval és összefogással képesek vagyunk eredményt elérni. Az új szabályozás alapján viszont egy teljesen felesleges vizsgálat várhat mintegy 4-5 ezer civil szervezetre, akiknek az éves mérlegfőösszege meghaladja a 20 millió Ft-ot.”

– nyilatkozta Gerencsér Balázs, a NIOK Alapítvány igazgatója, majd hozzátette:

“A civil szervezetek beszámoltatási rendszerének jelenleg is nagyon sok eszköze van, ami átláthatóvá teszi a működésüket. Ezen,-mint minden más rendszeren- biztosan lehet javítani, alakultak is már ezt célzó kezdeményezések, mint pl. az Etikus Adománygyűjtők csoportja. Bármi új szabályozást a civilekkel egyeztetve lehet elindítani, de az Állami Számvevőszék – amely teljesen más feladatkörrel rendelkezik – civilekre szabadítása teljesen felesleges, és elfogadhatatlan.”

A NIOK Alapítvány egyébként a törvény előírásainak megfelelően bejelentkezett a külföldről támogatott szervezetek 177 tagot számláló listájára, melyen többek között állatmenhelyet, iskolát, tanodát működtető szervezetek is szép számmal vannak.

A külföldi támogatás listázása azonban nem megfelelő eszköz arra, hogy az átláthatóságot növeljék a civil szervezetek körében, ellenben felesleges, a közvéleményt félretájékoztató, diszkriminatív szabályozás. Éppen ezért a civilek mellett az EU Bírósága tavaly el is ítélte ezt a törvényt, melyet most az új, ismét kérdéseket felvető szabályozás váltana fel.

MTI/H+