Vas megye nem panaszkodhat a kulturális programok és fesztiválok tekintetében. Cikkünkben két, bozsoki központú, kisebb fesztivált mutatunk be, amelyek megjelenésükkel új színt és irányt visznek a megye nyári programkínálatába.

A Savaria Történelmi Karnevál, az Alterába Fesztivál, a Tájidegen Művészeti Szabadnapok, a Kőszegi Ostromnapok és a Nádasdy Történelmi Fesztivál – a sort még számtalan más, nyári rendezvénnyel folytathatnánk. Ezeket a programokat főleg a megye nagyobb városaiban rendezik meg, ahol adott a történelmi háttér, a fejlett kulturális infrastruktúra, vagy ennek a két tényezőnek az ötvözete. Külön érdemes megemlíteni a büki kulturális életet, ahol egymást követik a színvonalas és nagy tömegeket vonzó műsorok, de Kőszeg, Sárvár, Körmend és Szentgotthárd sem szégyenkezhet etéren programkínálatával.

Az Aranypatak mentén, az Alpokalja ölelésében fekvő Bozsok méretéből és elhelyezkedéséből adódóan eddig nem nagyon volt a rendezvényszervezők terepe, egészen 2013-ig, amikor is egy egészen új kezdeményezéssel, egy réges-régi családi hagyománynak is köszönhetően Bozsok felkerült nemcsak a magyar, hanem az európai zenei fesztiválok térképére.

Bozsok, mint a komolyzene fellegvára

„Körülbelül hat éve, amikor az érettségi éve következett számomra és az egyik osztálytársam, akkori legjobb barátom számára, itt voltunk Bozsokon, nyaraltunk és ott ültünk a Sibrik-kastély előtt”

– mesélte a Crédó Rádióban Balog Alexandra, a fesztivál főszervezője.

„Arra gondoltam, hogy itt fogjuk hagyni a Bartók konzit, megyünk tovább zenei egyetemre, és milyen jó lenne ha azokkal a tanárokkal akiket addig nap mint nap láttunk, közösen alkotni, együtt zenélni velük. Így tulajdonképpen kialakult bennünk egy álomkép, hogy milyen jó lenne ha zeneszó lenne Bozsokon és ott lennének velünk számunkra kedves emberek.”

Nem telt el sok idő, a következő évben meg is rendezték az első Bozsoki Zenei Tábort, ahol először csak mesterkurzusok voltak, a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolából és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemről érkező tanárokkal. Negyven fiatal jött az országból, ők adtak esténként koncerteket a családias hangulatú táborban, a program helyszínéül szolgáló Sibrik-kastélyban.

Miért Bozsok?

Személyes kötődéssel magyarázta Balog Alexandra a helyszínválasztást, hiszen már a dédszülei is Bozsokra jártak nyaralni. Ez a hagyomány végül több generáción át fennmaradt, olyannyira, hogy a család házat vett a faluban, és ahogy Alexandra fogalmazott, ma már második otthonukként tekintenek a határmenti településre.

A rendezvény életre hívójának eredeti terve szerint tavaly vagy idén rendezték volna meg először a bozsoki zenei programot, ám amikor a tábor ötletét megosztotta tanáraival, azok bátorították arra, hogy mielőbb valósítsa meg az ötletét. Ezen felbátorodva kereste meg a kastély illetékeseit, akik örömmel fogadták a zenei tábor tervét, így ezzel a támogatással, valamint a baráti körével elkezdték a program szervezését.

A harmadik évtől nyílt meg a nagyközönség számára is a rendezvény, ekkortól hívják Bozsoki Zenei Fesztiválnak a programsorozatot. Ebben az évben hívtak meg először nemzetközi zenei életben ismert tanárokat Londonból és Berlinből is. Ekkor vezették be az esti koncertsávot, ahol általában nyolc órai kezdettel meghívott művészek, a szervezők vagy a kurzus résztvevői adnak műsort a közönség számára.

Jubiláló rendezvény, nagy sikerű koncertek

Idén augusztus 2-9. között rendezték meg Bozsoki Zenei Fesztivált, immár ötödik alkalommal. Ez évben hatvan diák vett részt a mesterkurzusokon, ebből tizenöten külföldről, főleg európai országokból érkeztek. A zongorakurzuson Hargitai Imre és Fejérvári Zoltán magyar, valamint Ian Fountain londoni zongoraművészek; a hegedűkurzuson Erika Geldsetzer, Richard Ireland, Petőfi Erika tartott kurzust, míg a csellószakon Varga István és Penny Driver tanította a diákokat. A fuvolakurzust Győri Noémi, az énekkurzust pedig Korondi Anna vezetésével tartották meg.

Az idén a bozsoki központú fesztivál programjai és mesterkurzusai egy részét Kőszegen tartották. Ennek több oka is van, a Sibrik-kastély felújítása jelenleg is tart, és ennek apropóján a szervezők úgy döntöttek, hogy korábbi tervüknek megfelelően, a jubileumi évben el kezdik kiterjeszteni a fesztivál hatókörét a környékbeli településekre is, így növelve a rendezvény közönségét és jelentőségét is egyben.

Fotó: Kondor Noémi

Augusztus 2-án Ránki Dezső, kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész és Klukon Edit, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész a bozsoki Szent Anna-templomban tartott kétzongorás koncertjével indult a fesztivál.

A koncert során Dukay Barnabás Erkel Ferenc- és Artisjus-díjas kortárs zeneszerző kétzongorára íródott művei hangoztak el, közülük több zeneműnek ez a bozsoki koncert volt az ősbemutató előadása is.

Fotó: Sepsi Botond

Másnap a kőszegi Európa házban Fejérvári Zoltán Junior Prima-díjas művész zongorajátékát hallgatták meg az érdeklődők, műsoron volt J.S. Bach Capriccio, BWV 992 című műve, R. Schumann-tól pedig a Waldszenen, op. 82 mellett részletek hangoztak el a Nachtstücke című szerzeményből.

Fotó: Sepsi Botond

Augusztus 4-én szombaton Bősze Ádám komolyzenei stand-up estjével folytatódott a zenei fesztivál közönségprogramja. A Bartók Rádió komolyzenei műsorvezetőjének közel másfél órás „Szeretnek a hallgatók” című előadását a kifinomult humor jellemezte, és egészen új megközelítést adott a rádiós műsorvezetés és a különböző zeneművek, valamint az ebből világához.

A Bozsoki Zenei Fesztivál hétvégi programját egyébként a specialitás jellemezte, hiszen a rendhagyó stand-up comedyt követően egy zenei, de mégis főleg az irodalmi programok hangulatát megidéző programmal várták az érdeklődőket vasárnap este.

Mácsai Pál és Huzella Péter közel húsz éve járja az országot és a világot közös Villon-estjükkel, amelyen többek között a Faludy György által átírt műveket adják elő lírai és megzenésített formában.

Fotó: Korponay Balázs

Ezt megelőzően, az Európa házban adott koncertet délben a kurzuson résztvevő diákok tanításában közreműködő Győri Noémi, Korondi Anna és Füzi Nóra. A tanárok a fesztivál során több alkalommal is megmutatták kifogástalan zenei tudásokat, így hétfőn és kedden este Penny Driver, Füzi Nóra, Hargitai Imre, Varga István, Ian Fountain és Erika Geldsetzer bűvölte el a közönséget a kőszegi evangélikus templomban.

Szerdán, a fesztivál zárónapján pedig két órás gálakoncertet adtak a kurzus növendékei, akik már a korábbi napok délutáni matinékoncertjein is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra.

A fesztivál évről-évre növeli közönségtáborát, és ez nem véletlen: amellett, hogy az idei kőszegi megjelenés újabb érdeklődőket csalt el az előadásra, a program összeállításakor ügyelnek arra, hogy olyan különleges előadókat és előadásokat hívjanak meg illetve keltsenek életre, amivel a sokaknak idegen vagy ismeretlen komolyzenei világot közelebb hozzák az emberekhez. A cél az, hogy a klasszikus zene – és ezzel a fesztivál – ne csak egy réteg, hanem mindenki számára elérhető, szerethető és emészthető legyen. Ez a zenei fesztivál már sokat tett ezért, és nagyon jó úton folytatják ezt a kultúra- és értékteremtő munkát.

Kortárs költők egy patak partján…

Az Aranypatak Vers Fesztivál nevét – értelemszerűen – a Bozsokon is átfolyó Arany patakról kapta. Itt a szervezők a kellemes és gyönyörű környezetet emelték ki, mint a helyszínválasztás egyik fő szempontját, ezért végül a Kneipp közösségi házban és udvarában, valamint a műemlék toronyrom környékén rendezték meg a programot. Több, a Hírlevél Plusznak nyilatkozó előadó is kiemelte a környék csendjét és szépségét, így hibátlan választásnak bizonyult Bozsok az irodalmi fesztivál számára is.

A cél a vasi kortárs költők munkásságának bemutatása és megismertetése, valamint amellett, hogy a korábbi költők versei, azok feldolgozásai is megjelenést kapnak a fesztiválon, az adott évben a valamilyen évfordulót ünneplő költők is kiemelt szerepet kapnak a programban – emelte ki Nagy Krisztina szervező, a Rózsabors Műhely énekese. A zenekar a Castanea Egyesülettel közösen szervezte idén a programot.

A fesztivál két napján tehát Bozsokon volt a legnagyobb az egy négyzetméterre jutó kortárs költők és zenészek száma: az Aranypatak Vers Fesztivál második napján két színpadon több tucatnyi program várta az új irodalom iránt érdeklődőket.

A fesztivál első napján vers szöveg tárgyakból nyílt kiállítás a Kneipp-házban. A szöveg tárgy pályázatra 34 alkotás érkezett diákoktól, felnőttektől és szépkorúaktól. A különböző technikákkal készült alkotásokat szakmai zsűri díjazta és értékelte. A kortárs vasi költők és a klasszikus évfordulós költők verseire készült alkotásokat a zsűri egyik tagja, Iliás Márta tanár és művészetterapeuta méltatta.  A vasi költők közül Devecsery László, Pődör György, Csider Sándor, Tóthárpád Ferenc és Kelemen Zoltán versei ihlették meg az alkotókat. A megnyitó a díjak kiosztásával és Szalai András szavalatával ért véget.

A program Pődör György költő bemutatkozásával folytatódott, aki ásvány gyűjteményének egy részével érkezett a fesztiválra. A Vasszécsenyi Ásványmúzeum vezetője az ásványok világába kalauzolta a látogatókat. Az ásványok szakszerű bemutatását tényekkel és a mitológiai vonatkozásokkal fűszerezte. A bemutató végén A tizenkét drágakő legendája című verses kötetéből olvasott verseket. Ezt követően apa és lánya, Sárváry László költő és Szalkayné Sárváry Hajnalka következett Csepregről. Lászlóhoz a vers megzenésítés műfaja is közel áll, Hajnalkának tavasszal jelent meg az első kötete a Szülőföld Könyvkiadó gondozásában, Tündéri virágok zenéi címmel.

Másnap, a kora délután kezdődött programok két helyszínen folytak: a Kneipp versudvarban költőknek biztosítottak bemutatkozási lehetőséget, így megismerhette a közönség Bősze Éva, Galambos Berni, Döme Zsuzsa, Katzler Hilda, Sinkó Adrienn, Bognár Alexandra, Devecsery László, Nagy Róbert, Rajmon Ádám és Poócza Nonsense András irodalmi munkásságának részleteit, valamennyien mélyebb betekintést engedtek a résztvevőknek költői tevékenységük hátterébe a hangulatosan kialakított udvarrészt körülölelő fák árnyékában.

A nagyszínpad hátteréül a műemlék toronyrom szolgált, míg a közönség a szilva-, alma-, és diófák között, sörpadokon, kerti székeken és napozóágyakon kényelembe helyezkedve élvezhették a programot, melyet a 701-es csoport indított, majd a Háklár Banda, Bujtás Ervin, a Kelemen Zoltán és Völgyi Attila alkotta duó és a Tarisznyások zenekar kínált változatos, zenével fűszerezett irodalmi műsort.

A délután folyamán szintén ezen a színpadon tartott előadást a fesztivál idei kiemelt vendége, Varró Dániel József Attila-díjas költő is, aki egyébként örömét fejezte ki a fesztivál létrejöttének és dicsérte a program helyszínéül szolgáló vasi település környezetét, hangulatát is.

A nap folyamán helyi kézművesek és termelők portékáiból válogathattak a kilátogatók. A fesztivált az egyik szervező, a Rózsabors Műhely koncertje zárta.

Összegzés

Az első alkalommal megrendezett Aranypatak Vers Fesztivál megmutatta létjogosultságát, és biztosak vagyunk abban, hogy hamar felkerül nem csak a vasi, hanem az országos fesztiváltérképre is. Az ötödik Bozsoki Zenei Fesztivál – amellyel ma már számol a komolyzenei szakma – bámulatos fejlődésen ment keresztül az évek során, így nem csodálkoznánk, ha egy-két éven belül, a bozsoki gyökereket meghagyva egy térségi, alpokaljai zenei eseménnyé nőné ki magát.

Bozsok természeti és földrajzi adottságaival két olyan értékteremtő és nem a mainstream kultúrát bemutató fesztivál létrejöttéhez járult hozzá, amelyek évről-évre egyre szélesebb közönséget elérve válnak mindenkit elérő, bárki számára élvezhető programokká, és ehhez nem is kell nagy költségvetés és hatalmas szervezői gárda, csupán egy jó ötlet, egy különleges élmény, pár lelkes ember és a település, Bozsok.

Facebook

Szólj hozzá!

Please enter your comment!
Please enter your name here

*

code

kettő + öt =