A honfoglalást követően a Nádasd nemzetiség egyik ága a Mura völgyéből északnyugatra vándorolva elfoglalja a Vasi hegyhát déli részét, és Nádasdon felépíti, évszázadokra berendezi a család ősi fészkét. Vas megye méltán lehet büszke e neves nemzetségre és annak kiemelő tagjaira. Amikor a nemzetség ősi fészke Nádasdon felbomlik, az egyes családfők saját földjükön udvarházakat építenek, valamint prédiumra épülő gazdaságokat hoznak létre, és így életük a földért való küzdelemben, a föld közelében telik el.

A prédium rendszeren alapuló gazdaságból alakult ki a falu, melynek a földesura Nádasdy Heym (Him), aki itt élt nejével, Flóris asszonnyal. Az erdő nyugati oldalán felépítik István király rendeletére a Boldog Lőrincről elnevezett kápolnát, majd a plébániát. 1640-ben Himfalva birtokosa, Ivánczi István szorult helyzetében négyszáz forintért zálogba adta a falut Győri Péternek. A települést 1705-ben rácok rabolják ki, majd felgyújtják.  Egész Himfalva porrá ég. A falut az új tulajdonos nem építi újjá, helyén inkább majorsági gazdaságot hoz létre. A terület ettől az időtől kezdve viseli eredeti tulajdonosának, Nádasdy Heymnek a nevéből származtatva a Himfa nevet.

1945-ben a szántóföldeket egyéni gazdáknak osztják ki, az erdőterületeket pedig államosítják. A major az 1950-es évek végére folyamatosan elnéptelenedik, az 1960-as évek elején az épületeket is lebontják Az ősi falu helye cserjéssé, majd erdőterületté válik.

A himfai erdőterület nagyobb része a Vasi – Hegyhát peremén fekszik s az alatta fekvő sík terület mocsaras, vízállásos volt, hisz’ neve is Berek, s itt folyik a Berki-patak is, amely mentén jelentős rekettyefüzes berekerdő alakult ki. A parkerdőnek hármas funkciója volt, elsősorban közjóléti célokat szolgált, mellette exóta kísérletek folytak a területen (honosítási kísérlet, növedékmérés stb.) ill. a területen előforduló meredek oldalak talajvédelmét szolgálta. A Parkerdő területe 1978 óta része az Őrségi Tájvédelmi Körzetnek, majd 2002 óta az Őrségi Nemzeti Parknak.

Csonka András fotógalériája:

A szöveg forrásai: Balogh János, Szombathelyi Erdészeti Zrt. weboldala

Facebook

Szólj hozzá!

Please enter your comment!
Please enter your name here

*

code

5 × egy =