Na de hol van Petőfi?

0
Fotó: lajk.hu

2015. július 17-én a Fiumei úti temetőben örök nyugalomra helyezték egy Barguzinban exhumált személy maradványait. A temetés szervezői szerint a csontok Petőfi Sándorhoz tartoznak. Az esemény kapcsán felmerül a kérdés: vajon tényleg Petőfi maradványai kerültek elő egy dél-szibériai sírból 1984-ben, hogy a költő most visszatérjen egykori hazájába?

1857-ig a magyar irodalomrajongók azt sem tudhatták pontosan, hol született nemzeti költőnk. A rejtély megoldására a Vasárnapi Újság végzett kutatást – már Petőfi eltűnése után. Olvasói leveleket közölt, melyek bizonyítékul szolgálhattak Petőfi születési helyét illetően. Erre sikerült fényt deríteni, azóta tudjuk, hogy a költő Kiskőrösön jött világra.

Petőfi keresztelési anyakönyvben (Forrás: kiskoros.lutheran.hu)
Petőfi keresztelési anyakönyvben
(Forrás: kiskoros.lutheran.hu)

Hasonlóképpen nagy rejtély azonban Petőfi halála is. A magyar nemzet nagy költőjét a segesvári csata után sokáig keresték. 1860-ban felhívást, majd erre érkező leveleket közölt a Vasárnapi Újság Petőfi eltűnésével, halálával, sőt, további életéről egyaránt. Ezek a beszámolók azonban sokszor egymásnak teljesen ellentmondtak. A legtöbben ismerősöktől hallottak információkat, melyek további személyektől származtak. Egyesek látni vélték Petőfit menekülés közben, amint lelövik a csatában. Volt, aki elmesélte, hogyan temette el a költőt a saját két kezével Segesvár közelében.

A sokféle történet nem derített fényt az igazságra. Hírnév reményében pedig hamarosan számos imposztor került elő. Egyesek Petőfi számára gyűjtöttek adományokat; volt olyan is, aki előbb Esterházy leszármazottnak, később Petőfinek adta ki magát.

Egykori katonatársai között elterjedt a történet arról, hogy Petőfi hadifogoly lett. Egy pletyka szerint Petőfit elfogták, majd egy cári tábornok családjánál dolgozott hadifogolyként. Innen a romantikus lelkű költő megszökött a tábornok lánytestvérével, elfogásuk után azonban a lány egy katonai rabkórházban halt meg, Petőfi pedig ólombányába került kényszermunkára – itt hunyt el nem sokkal később.

Fotó: lajk.hu
Fotó: lajk.hu

Az I. világháború után hazatért hadifoglyok hoztak hírt először Petőfi feltételezett sírjáról, melyről egy fotót is hoztak magukkal, a síron a következő felirattal: „ … Petrovics István fia, Sándor, magyar őrnagy és költő, meghalt Iliszunkszban 1856. május havában.” A fotóról egyébként utólag kiderült, hogy nagy valószínűséggel hamisítvány lehet. Hivatalosan egyébként az oroszok nem ejtettek hadifoglyokat 1848-49-ben, ennek azonban egyes források és beszámolók ellentmondanak. Több ezer magyar kerülhetett Szibériába a szabadságharc után hadifogolyként a Bajkál-tó környéki területekre.

Egy néprajzi gyűjtő az 1930-as évek második felében végzett kutatásokat a Bajkál-tó környékén a korábban oda száműzöttekről, s ő találkozott egy idős testvérpárral. Meséltek neki egy Petrovics nevű hadifogolyról, akit csendőrök kísértek Barguzinba 1849 körül. A férfi tudomásuk szerint Erdélyben harcolt elnyomó uralkodója ellen, akit az orosz cár támogatott. Petrovics megsérült, majd elhurcolták. Barguzinban a fekete hajú, bajuszos, sovány férfi egy helybéli asszonnyal, Anna (esetleg Tatjana) Kuznyecovával került kapcsolatba, gyermekük is született, Petrovics pedig viszonylagos nyugalomban töltötte következő éveit, a gyerekeknek színielőadásokat tartott, ikonokat javítgatott, gyógyítgatta a környékbelieket és kétkezi munkával tartotta el új családját. Ők úgy emlékeztek, hogy Petrovics 1860-70-es években hunyhatott el. Egyes további információk szerint Ulan-Ude levéltárában olyan verseket is őriznek, melyeket Petrovicsnak – azaz Petőfinek tulajdonítanak.

Fotó: aranylaci.freeweb.hu
Fotó: aranylaci.freeweb.hu

A fenti történet és az addig felhalmozott információk alapján 1989. július 17-én Morvai Ferenc (Megamorv Petőfi Bizottság Egyesület) támogatásával magyar kutatók – Kiszely István antropológus irányításával – feltárták a barguzini sírt, melyben feltételezésük szerint Petőfi maradványait találták meg. A csontokat orosz és magyar szakértők vizsgálták meg, majd megállapították, hogy egy nő csontjairól van szó. Morvaiék nem hittek nekik, kicsempészték az országból a maradványokat, hogy azokat amerikai szakértők vizsgálják meg. A vizsgálatok azonban nem lehettek eredményesek és bizonyító erejűek egyik fél számára sem, ahhoz ugyanis DNS-mintavételre lett volna szükség a Fiumei úton nyugvó Hrúz Máriától és Petőfi Istvántól, mint a költő legközelebbi vérrokonaitól. Ezt a magyar állam nem engedélyezte.

A Magyar Tudományos Akadémia elveti az újbóli vizsgálatok szükségességét és eredményeit, hivatalos álláspontjuk szerint a csontváz egy nőé, tehát Petőfié biztosan nem lehet. Véleményük szerint a Petőfi felkutatott leszármazottaitól, valamint a csontokból vett minták egyezősége nem véletlen, az európai emberek között gyakran előfordul, így erre az eredményre nem alapozható a tudományos bizonyítás. Morvai Ferenc eközben úgy véli, hogy a mindenkori magyar kormány és a magyar tudományos élet vezető, befolyásos tagjai szándékosan megakadályozzák a csontok azonosítását Petőfivel.

Fotó: aranylaci.freeweb.hu
Fotó: aranylaci.freeweb.hu

A magyar történészek általában úgy vélik, hogy Petőfi Sándor elesett a segesvári csatában 1849. július 31-én, késő délután 6 óra felé. Korabeli beszámolók szerint utoljára fél 5 körül látták élve, menekülés közben. A hivatalos osztrák jelentés szerint kard és lándzsa sebezte halálra. Amennyiben így történt, teste valószínűleg tömegsírban fekszik a csata több mint 1000 másik magyar áldozatával együtt. Ez azonban csupán feltételezés, holttestét – hivatalosan, tudományosan igazolt módon, minden kétséget kizáróan – nem találták meg, nem azonosították. Petőfi tehát eltűnt 1849-ben. Amennyiben nem a barguzini lelet Petőfi teste, akkor sem zárható ki azonban az, hogy a költő valóban Szibériába került és ott is halt meg.

Mindez idáig egyik fél sem tudta minden kétséget kizáróan bizonyítani sem a maradványok azonosságát Petőfivel, sem a költő halálának körülményeit, helyszínét és pontos dátumát, a rejtély megoldása tehát továbbra is várat magára.

PT

Felhasznált tartalom:

  • http://www.litera.hu/hirek/barguzin-akkor-es-most-beszelgetes-borzak-tiborral
  • http://www.nyest.hu/hirek/engem-mindig-mindennel-megfenyegettek
  • http://tortenelemtanulas.blog.hu/2015/07/16/petofi_ujratemetese_maradvanyai_es_a_26_eves_tortenet
  • http://mta.hu/tudomany_hirei/tovabbra-sincs-bizonyitek-az-allitolagos-petofi-csontokra-136069/
  • http://magyarno.com/nemzeti-forradalmar-koltonk-szilveszter-napjan-szuletett-rejtelyes-modon-halt-meg-i-resz/
  • http://www.nemzetihirhalo.hu/index.php?lap=public&iro=tatar&cikk=37
  • http://www.academia.edu/1270105/1990_%C3%81sat%C3%A1s_Barguzinban_-_A_r%C3%A9g%C3%A9sz_egy_legenda_nyom%C3%A1ban
  • Vasárnapi Újság 1860-ban kiadott számai
Facebook

Szólj hozzá!

Please enter your comment!
Please enter your name here

*

code

3 × kettő =