Vivien Leigh néven vált világsztárrá, de Vivian Mary Hartleyként született Indiában brit apa és ír-ömény – és valószínűleg indiai – anya gyermekeként, 1913. november 5-én.

Anyja vezette be a kislányt az irodalom világába, az ő amatőr színházában is lépett fel először, 3 évesen.

6 éves volt, mikor anyja egy angliai rendházba küldte tanulni, majd hosszabb európai tanulmányok után a több nyelvet kiválóan beszélő, intelligens és gyönyörű Viviant felvették a londoni színiakadémiára.

(Wikimedia)

19 évesen megszakította a tanulást, férjhez ment, gyereket szült. A terhesség és a szülés nagyon megviselte, heteket töltött kórházban. Idővel rájött, hogy nem tud azonosulni ezzel az életformával: 1935-ben filmekben és színdarabokban kezdett játszani, Vivian Leigh néven – a vezetéknevet férjétől “kapta meg”.

Korda Sándor eleinte tehetségtelennek tartotta, de egy színházi fellépése után megváltozott a véleménye; ahogy Laurence Olivier is ekkortájt figyelt fel a színésznőre. 1937-ben egy filmforgatáson közel kerültek egymáshoz és hamarosan összeköltöztek, bár egyikük házastársa sem akart válni. Leigh életét megkeserítő hangulatingadozásai ebben az időben kezdtek nyilvánvalóvá válni környezete, elsősorban színésztársai és párja számára.

(Wikimedia)

1939-ben az Elfújta a szél elképesztő sikereket és Oscar-díjat hozott neki, majd egy évvel később végre össze tudtak házasodni Olivier-vel. Bár továbbra is foglalkozott lányával, Suzanne a válás után az exférjnél és az apai nagymamánál maradt. Csak a húszas éveiben került közel ismét anyjához érzelmileg.

A színészpár felhőtlennek tűnő boldogsága nem tartott sokáig, 4 év múlva Vivient tuberkulózissal diagnosztizálták. Egyre mélyebbre süllyedt a depresszióban, amit vetélése is tovább erősített. Férjével folyamatosan rendeztek, játszottak színdarabokban és természetesen folytatták a filmezést.

Vivien Leigh és Laurence Olivier (Wikimedia)

1951-ben Vivien megkapta a második Oscar-díját A vágy villamosában nyújtott alakításáért. A közben lovaggá ütött Olivier azonban egyre nehezebben bírta a színésznő súlyos bipoláris zavarait, miközben ő megint elszenvedett egy vetélést. Oliviert a következő időszakban már Joan Plowright, Vivient pedig John Merivale színész vigasztalta. 20 év házasság után végül elváltak.

A színésznő tovább játszott a színpadon, de tuberkulózisa kiújult és Merivale 1967. július 8-án az 54 éves Vivient holtan találta hálószobájában. Az asszony tüdeje vízzel telt fel.
Olivier, akit épp egy közeli kórházban kezeltek prosztatarákjával, azonnal odasietett a halott színésznőhöz, a temetés szervezésében is részt vett. Őszintén gyászolta egykori szerelmét.

(pixabay.com)

Pályája során Vivien Leigh eljátszotta Boleyn Annát, Lady Macbethet, Júliát, Opheliát, Titániát és Kleopátrát is, a világ azonban Scarlett O’Hara-ként ismerte és szerette meg igazán. Elképesztően érzékeny, maximalista és intelligens színésznő volt, akit borzasztóan bántott a negatív kritika, de a pozitív elismerést sem hitte el. Talán a mai, modern orvostudomány már hatékonyabban tudna segíteni testi és lelki fájdalmain.

Egyetlen lánya, Suzanne Farrington hosszú és boldog életet élt, három fia és tizenkét unokája gyászolta, mikor 81 évesen elhunyt.

 

Facebook

Szólj hozzá!

Please enter your comment!
Please enter your name here

*

code

3 × öt =