KOR-SZELLEM 5.: Szombathely történetéből (2.rész)

0

KOR-SZELLEM rovatunk folytatásában Szombathely kerül a középpontba: a következő cikkekből kiderül, hogyan mutatták be régen városunk történelmét, vagy egy-egy nevezetességét. Folytatjuk a Szombathely történetét bemutató cikket, a Lapok Szombathely történetéből című folyóirat 2004./128. számából.  

A vezérek idejéből keveset olvasunk városunk szerepléséről. Géza uralkodása alatt babenbergi Lipót osztrák herczeg győztes seregei átlépték az ország határát, s 984-ben annak több városát, ezek között Szombathelyt is elfoglalták.

Aventinus Szombathelyt azon városok között említi, melyeket szent István nejének: Gizelának jegyajándékul adott.

Régi időkben a vármegye székhelye nem Szombathely, hanem Vasvár volt. Ugyanit székelt a győri káptalan kiegészitő részét képezett vasvári káptalan is.

Hogy Szombathely mikor emeltetett a vármegye székvárosává,azt kellő adatok hiányában homály fedi. Ubul de Gallo,Vasvármegye alispánja az 1376-ik évben még Vasvárról keltezi egyik oklevelét, mely a vármegyei nemesi vizsgálatok jegyzőkönyvében olvasható, s ebből kitetszik, hogy a vármegye székhelye 1376-ban még Vasvár volt.

Káptalani székhelylyé azomban városunk a 16. század második felében lesz, az 1578. évi pozsonyi országgyűlés ugyanis elrendelte, hogy a vasvári káptalan Vasvárról biztosabb helyre: Szombathelyre tetessék át.

Valaha Szombathelynek erődített vára is volt, ámde e várról ma már csak a történet lapjai beszélnek. Azon a tájon állt, hol most a nyugdíjas papok háza s a püspöki kert terül el. A múlt század végén egészen eltűnt a föld színéről.

Szombathelyen köttetett meg a béke 1441-ben Ulászló és az utánszülött László között. Ugyanitt állította fel Hunyadi János 1446-ban táborát, mikor Frigyestől Lászlót és a magyar koronát visszafoglalni akarta.

1579-ben papi gyűlés színhelye volt városunk, melyen a tridenti végzések kihirdetettek.

A 17-ik század elején a Bocskay felkelés érinti városunkat.

Az 1605-ik év nyarán Némethy György hajdúvezér átkelvén a Dunán, több dunántúli hely között Szombathelyt is meghódította.

Kiváló fontosságú volt városunkra nézve az 1777-ikév, mert akkor állíttatván fel a szombathelyi püspöki egyházmegye. Szombathely a püspökség székhelyévé választatott.

1779-ben egy díszes épülettel gyarapodott a város, a mennyiben a vármegye által épített székház elkészülvén, a közhasználatnak átadatott.

1797-ben a felkelő nemesség a szombathelyi táborban gyűlt össze, s a harczias leventék látása emelkedett hangú ódára lelkesíté Berzsenyi Dánielt, vármegyének koszorús lantosát.

A folyó század első tizedeiben ismételve is nagy tűz pusztította a várost, s az ezek által szenvedett anyagi veszteségek éppen nem voltak alkalmasak arra, hogy a haladás szelemét élénkebbé tegyék.

A százados kedvezőtlen körülmények által lenyomott közszellem csak az 1867-ikikiegyezés után kezdett nálunk is emelkedni. Majd lázas tevékenység kapott lábra a társadalmi erdekek minden téren.

Az egészséges, haladás  vágygyal telt közszellem mintegy rohamosan akarta pótolni századok mulasztásait, s kiemelte Szombathelyt a tespedés porából, s odahelyezte a haladás útjára, melyen az országnak csak kevés vidéki városa állja ki vele a versenyt.

Egymás után jöttek létre culturális és a anyagi érdekeket támogató intézményeink,melyek hivatva vannak arra,hogy Szombathely jelenének hű képét mutassák.

Szombathely emelkedettségéről a következők tanúskodnak: Szombathely a székhelye a vármegyei központi hatóságnak, a főispánnak, a szombathelyi egyházmegyének és káptalannak. Van itt  továbbá  kisdedóvó  Fröbel – gyermekkert,  városi és püspöki elemi iskola, izr. elemi iskola, polgári leányiskola, kereskedelmi és ipariskola,árvaház,főgymnasium ritka természettani muzeumával, papnevelő-intézet,tornacsarnok, városi közkönyvtár,régészeti egylet s régiségtár, két kaszinó,három könyvnyomda hat helyi lappal, 5 pénzintézet, lovas-kaszárnya egy ezred részére,légszesz-világítás, kövezett gyalogjáró, számos kiránduló hely, nagy forgalmú gabonapiacz,közlekedési eszközök, 30 bérkocsi, 3 előkelő s több kisebb szálló, szépítő egyesület, 2 nőegylet,dalos-egyesület, rongyos-egyesület, tornaegylet, tanító-egyesület, óvoda egylet,legényegylet, tűzoltó-egylet, vasúti csomópont, 2 gazdasági gépgyár, tégla-, cement-, szappanfőző- s egyéb gyár, állandó színház, esküdtszék, törvényszék, járásbíróság, szolgabírói  hivatal, kir.  pénzügyi  igazgatóság,  2 posta-  és  távíró- hivatal,  kir. adófelügyelőség, ügyvédi és közjegyzői kamara, hideg és meleg fürdők, stb. stb.

Köszönjük Dr. Kiss Gábor segítségét!

[icon name=”icon-info-sign”] Megjelent: Budapesti  Látogatók Lapja 1890.  5. szám.  Szombathelyi  melléklet  1-24.  oldal.
[icon name=”icon-info-sign”] Lapok Szombathely történetéből; 2004./128.

[icon name=”icon-info-sign”] Digitalizálta: Horváth Balázs

Facebook

Szólj hozzá!

Please enter your comment!
Please enter your name here

*

code

kettő × négy =