Kilátó 80 – Vajon felépül a határidőre a kilátó? – az Oladi Kilátó története (2. rész)

0

1935. október 5-én tartották meg az első helyszíni szemlét az építendő kilátó területén.

A bejáráson Szűcs István járási főszolgabíró, Pungor Ferenc közjegyző, Klosovszky Ernő mérnök, építési vállalkozó, Szomor Ferenc városi műszaki tiszt és Országh László vettek részt. Jelen volt még a területtel szomszédos két telektulajdonos is. 1935. szeptember 25-én tartott rendkívüli közgyűlésen Országh László ismertette a terveket és a költségvetést. Pénzhiány miatt a tervezett étkező helység és sportszoba a jövő elképzelése maradt. A költségvetés 4500 pengő lett, de mivel az egyesület csak 3000 pengővel rendelkezett, így hitel felvételére volt szükség, melyet az egyesület tagjai aggályosnak találtak. A közgyűlés végül hosszas vívódás után a hitel felvétele mellett felhatalmazta az igazgatót a hiányzó összeg megszerzésére.

Forrás: Szombathelyi Szépítő Egyesület
Forrás: Szombathelyi Szépítő Egyesület

Októberben megkezdték az építkezést és már biztosnak látszott, hogy az 50. évforduló évében nem sikerül felavatni a kilátót. A tervek szerint a torony és a hozzá vezető utak még 1935.ben elkészülnek, a vakolási munkák azonban 1936 tavaszára maradtak. Az építési munkálatok jelentősen előrehaladtak, ezért Országh László 1935. október 31-én kelt levelében kérte a polgármestert, hogy az oda vezető utak rendbehozatalához nyújtson segítséget. A kiserdőn keresztül vezető, csaknem 300 méter hosszú gyalogút elkészítéséhez 180 db egyméteres szegélykőre és legalább 10 ínségmunkásra van szükség

„és az Ezredévi park végén ideiglenesen elhelyezett és már feltétlenül ritkítást igénylő díszcserjékből a mutatkozó szükséghez képest néhány 100 darab”.

A polgármester állta a szavát és 350 pengőt engedélyezett az út kialakításához, amelyből 171 pengőt szegélykőre, 155 pengőt munkabére, s a fennmaradó 24 pengőt pedig előre nem látott kiadásokra szükséges fordítani. Egyúttal azt is elrendelte, hogy az új parknak a tavasz folyamán kiselejtezett csemetéiből 300 db-ot a Szépítő Egyesület részére díjtalanul engedjenek át. A határozat 1936. április 20-án született, ekkora már a bokrokat elültette az egyesület az út mentén.

Társadalmi munka a kilátónál 1962-ben (Forrás: BDK képeslap- és fotótára)
Társadalmi munka a kilátónál 1962-ben
(Forrás: BDK képeslap- és fotótára)

Az egyesület a Vasvármegye hasábjain arra kérte a magánszemélyeket és a köztestületeket, hogy adományaikkal járuljanak hozzá a kilátó felépítéséhez. Természetbeni felajánlások is érkeztek: a szombathelyi téglagyárak mindegyike 1000 – 1000 db téglát, Weisz Sámuel cége 200 kg égetett meszet, Andráskay Müller Ede és Dénes 20 m3 homokot és 1000 db téglát, Pohl Gusztáv kavicsbányája fövenyt és kavicsot adott. 100 – 100 pengővel járultak hozzá az építkezéshez: Vasvármegye Törvényhatóság, Doctor Móric szövőgyár, Vármegyei Takarékpénztár, Egyházmegyei Takarékpénztár.

Újabb problémát jelentett a telek kifizetése is, ugyanis a Szépítő Egyesület a kilátót néhai Horváth Gyula igazgató – tanító és felesége tulajdonát képező telken építette fel, s még az építkezés megkezdésekor Horváth Gyula felesége nevében is ígéretet tett arra, hogy a szükséges területet az egyesületnek ajándékba adja. Ezt az ajánlatát később megváltoztatta és csak vételárért volt hajlandó azt átengedni. Horváth Gyula halála után az örökösök négyzetméterenként 8 pengőt követeltek a telek ellenértékeként. A Szépítő Egyesület választmánya a kérdéses terület négyzetméteréért 46,2 fillért volt hajlandó adni, és kilátásba helyezte, ha nem sikerül a tulajdonossal megegyezni, úgy peres eljárást fognak kezdeményezni.

Feldolgozás Vigh Kornél, a Szombathelyi Szépítő Egyesület ifjúsági tagozatának tagjának Város – és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra) “Fiatalok az épített és természeti környezet védelméért” című, 2014. évi pályázatra készített anyagából.

Kép: a Berzsenyi Dániel Könyvtár képeslap- és fotótára

Folytatása következik!

Facebook

Szólj hozzá!

Please enter your comment!
Please enter your name here

*

code

kilenc + 19 =