A képeslapgyűjtők lovagja – Spiegler Tibor írása (2006)

0

Sokan észrevehették már, hogy hírportálunk Régi Szombathely, valamint karácsonyi rovatának fő tartalmát a különböző tematikájú, korú képeslapok adják. Ezeket a lapokat pedig nem másnak, mint Kőszegfalviné Pajor Klárának, valamint több évtizedes gyűjtőmunkájának köszönhetjük. A következőkben a Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2006/2. számából idézzük Spiegler Tibort, aki a Magyar Kultúra Lovagja címet viselő Klára munkásságát foglalja össze.

Spiegler Tibor: A képeslapgyűjtők lovagja

Az életrajzom nem olyan túlságosan érdekes, hogy érdemes legyen beszélni róla, kötődéseimről, hovatartozásomról, pedig beszél a gyűjtői szenvedélyem és a tevékenységem. Így kezdi a beszélgetést Kőszegfalviné Pajor Klára, abban a szombathelyi lakásban, melynek minden szöglete a képeslapokról szól, vagy inkább képeslapokból van. Ilyen bevezető után csak az bátorít az őt bemutató írás folytatására, hogy a polcokon sorakozó felcímkézett dobozok sokasága és a roskadásig megrakott könyvállványok, rejtélyes mappák tömött sora tartogatja majd a választ a kérdéseimre. Mert ebben a szobában kérdezni kell, hiszen az ide belépőt rögtön elfogja a kíváncsiság és csak az illem tartja vissza attól, hogy ne kezdjen el azonnal a kezével is nézegetni. Ha Szombathelyen, valaki kimondja a szót, hogy képeslap, nem sokat késik a válasz: Pajor Klári. Neve szinte a képeslap szinonimája lett, ám idáig kanyargós, sok kitérővel teli út vezetett.
Klári, mint a többi gyerek a korosztályából, gyűjtött minden elérhetőt, ami izgalmas, színes és viszonylag ritka. A legelérhetőbb és legdivatosabb akkoriban a szalvéta és a gyufacímke volt. Nagy lendülettel vetette bele magát ebbe a sziporkázóan tarka világba. Aztán az 50-es évek jellegzetes terméke, a jelvény is a gyűjtői palettára került, a ritkábbnak számító boros címke és szivargyűrű mellé. Ez utóbbiak között, már igazi ritkaságok is előfordultak. A családi motiváció hatására a ritkább és igényesebb területek felé fordult a fiatal diáklány érdeklődése. Édesapja javaslatára –aki előbb Csepreg, majd Szombathely közismert orvosa volt- kezdett a bélyegek kimeríthetetlennek ígérkező kincsesbányájában keresgélni, rendszerezni. Rabjává lett. Olyan gazdag világba csöppent, melynek minden szöglete új élményt, ritka látnivalót rejtett. Abban az információban, utazási lehetőségekben, szegényes korban, megtalálta a különleges ismeretek forrását és a kapcsolatteremtés új lehetőségeit. A siker sem váratott sokáig magára, állatmotívumos kollekciójával Triesztben arany, Amszterdamban ezüstérmet nyert. A bélyegekkel való bíbelődés közben szebbnél-szebb képes levelezőlapok kerültek a szeme elé és ezeket ugyan még nem gyűjtötte, de már elrakta és megőrizte.

Kőszegfalviné Pajor Klára interjút ad a Szombathelyi Televíziónak a képeslevelezőlap-gyűjtők kiállításán, 2013 júliusában
Kőszegfalviné Pajor Klára interjút ad a Szombathelyi Televíziónak a képeslevelezőlap-gyűjtők kiállításán, 2013 júliusában
Fotó: H+ archívum

A szenvedélyében fordulatot 1972 hozta. Férjhez ment és a közös élet megkezdéséhez lakás kellett. Elhatározta, hogy megválik a bélyegeitől. Eladnia nem sikerült a gyűjteményt, de nem is foglalkozott vele tovább.
Innét kezdődik egy nagy történet, ami a mai napig meghatározó Kőszegfalviné Pajor Klári életében. Vetélytárs nélkül a képes levelezőlap maradt a porondon a hobbik versenyében. Utazásokról és kirándulásokról hazatérőben a személyes holmijain és a családnak szóló ajándékokon kívül, gyakran csak a képeslapok voltak a bőröndjében. Ismerősök, barátok, rokonok és munkatársak kutatták fel otthonuk eldugott rejtekhelyeit, ha örömöt akartak szerezni Klárinak. Akkor még filléres hobbi volt a képeslapok gyűjtése. Nem sokan tudták még akkor, amit a lelkes képeslapos fiatalasszony már felfedezett. A képeslap hatalmas mennyiségű és különleges információt hordoz. Helytörténeti forrásként egyedülálló lehet, művelődéstörténeti értéke vitathatatlan. A XIX. század végének ez a gyorsan népszerűvé vált, hatalmas iramban elterjedt találmánya, mindent megörökített. Neves történelmi eseményekről, háborúkról, uralkodó családok ünnepeiről, a divat változásairól, rangos kiállításokról is készült képeslap. Anyagában és technikájában is rendkívül változatos. Ki gondolná, hogy a papírban szegény I. világháborús orosz hadifogolytáborokból, gyakran nyírfakéregből készült lapokat küldtek haza a katonák? De készültek acélmetszetes és kőnyomatos, úgynevezett litografált, kiadványok is. Neves művészek grafikáit küldhették egymásnak születésnapra dédanyáink A fotóeljárás elterjedésével ért a képeslap a pályája zenitjére. Számtalan kiadó látott kiváló üzleti lehetőséget a lapkiadásban és nem csalódtak a várakozásaikban.
Divat lett képeslapot küldeni és gyűjteni is. Ez a világ ragadta magával Kőszegfalviné Pajor Klárát is. Ő pedig másokat is megfertőzött. A „betegek” köre egyre bővült és 1985. március 14-én a Művelődési és Sportház támogatásával, az intézmény keretein belül Képeslapgyűjtő Klub alakult, 14-15 fő aktív részvételével. Az aktivitásukra jellemző volt, hogy 1986-ban Szombathelyen rendezhették meg az első országos gyűjtőtalálkozót és kiállítást. Klára hatalmas szervezőmunkáját a szerencsi Zemplén Múzeum és a Művészetbarátok Egyesülete támogatta akkor. A kiállítás látogatottsága és a résztvevők száma jelzi a sikert. Megfogalmazódott az igény egy országos szervezet létrehozására. Klára ismét szervezett és agitált, de a támogatók ígéreteiből nem lett valóság. A MABEOSZ parafilatéliai szakosztálya vette a szárnyai alá a képeslapok gyűjtőit, ám ez az út megosztottsághoz vezetett. Aztán 1989-ben hosszas szervezést követően a második országos gyűjtőtalálkozót is Szombathelyen sikerült megrendezni. Augusztus 20-án alakuló ülést tartott az új szervezet hatvan résztvevővel. Elfogadták az alapszabályt és teljes egyetértésben Kőszegfalviné Pajor Klárát választották elnökükké. Személyes örömét csak fokozta, hogy Szombathely válhatott a Képes Levelezőlap-gyűjtők Egyesületének székhelyévé. Kevés országos szervezetnek volt még akkoriban vidéki székhelye és ennek megfelelően nagy hírértéke volt a megalakulásnak. A Bélyegvilág nagy terjedelmű cikkben üdvözölte az új társszervezetet. Számos megyei lap méltatta a megalakulást és a Nők Lapja is tudósított az eseményről, kihangsúlyozva, hogy egy hölgy a szervezet létrehozója és elnöke.
Klára nagy ötlete volt a Füles című rejtvénylappal közösen indított akció, melynek a lényege az volt, hogy a negyedévenként meghirdetett rejtvényjáték megfejtését nem a lap szerkesztőségébe, hanem az egyesület címére kellett képeslapokon beküldeni. A Füles szerkesztősége a helyszínen sorsolt, az egyesület tagsága pedig alkalmanként 4-5 ruháskosár képeslappal lett gazdagabb.
A kapcsolattartást a tagsággal szinte egyedül Klára vállalta fel, ami nem mindig ment egyszerűen. Ezért 1990-ben útjára indította a Képes levelezőlap című havonként megjelenő hírlevelet, melynek felelős kiadója, szerkesztője és gyakran szerzője is ő maga. És ha a lapszerkesztésbe ilyen bátran belevágott, akkor nem jelenthetett akadályt egy könyv kiadása sem a kedves városa Szombathely legszebb, legérdekesebb képeslapjaival. Szombathely régi képes levelezőlapokon címmel Kőszegfalviné Pajor Klára szakszerkesztésében megjelentett könyv 140 nagyon szép és ritka képeslapot mutat be a városról. A négy helyi gyűjtő (Kőszegfalviné Pajor Klára, Pittmann Lászlóné, Molnár József és Balogh Péter) lapjaiból összeállított kötet pársoros eligazító szöveggel mutatta be Szombathely nagyrészt ma már nem látható arcát. A folytatása 2001-ben következett egy bővebb, immár 258 képeslapot felvonultató könyv kiadásával, melyben tizenhat tematikus fejezetben ismerkedhetnek a város múltjával az érdeklődők. A két könyv megjelenése között, mintegy bemutatva a tágabb gyűjtési területét összeállította a Vas Megye települései képes levelezőlapokon című munkáját is, amelyben Acsádtól Zsennyéig minden vasi településről található egy-egy képeslap. A szülőhely iránti tisztelet és a családi kötődés indíttatta arra, hogy Csepregről is megjelentessen hasonló munkát.
A további könyv tervek megvalósításához bőven van rendelkezésre álló anyag, hisz az ország 3124 települése közül 2600-ról legalább egy, de inkább több lappal bíró gyűjtemény birtokosa Pajor Klára. A katalogizált anyag 30 000 képeslapot foglal magába és ennek 80 %-a magyar. Fő gyűjtési területe Vas megye, ezen belül természetesen Szombathely.
Az ember azt gondolná, hogy egy ilyen szenvedély mellett már másra nem maradhat Klárának ideje, de ez nem így van. Szinte logikusnak tűnik, hogy a Szombathelyi Szépítő Egyesület tikára, lelkes szervezője. Vezető pozíciót tölt be az Y’s men Klub nevű keresztyén szellemiségű szociális segítő szervezetben is, A Vitalitás Savariae Művészeti alapítvány kuratóriumának tagja. Ám a szakmájától sem szakadt el teljesen, hiszen négy másik egyesületben tölt be fontos pénzügyi pozíciókat. Mosolyogva vallja be, hogy van még négy-öt egyéb társadalmi szervezet is, ahol „csak” tag.
Kőszegfalviné Pajor Klára 2003. január 22-én a Magyar Kultúra Napján a Magyar Kultúra Lovagja címet kapta. Örömében a gyűjtők széles rétege osztozik.
» Megjelent a VASI HONISMERETI ÉS HELYTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK 2006/2 számában.
» Írta: Spiegler Tibor

Facebook

Szólj hozzá!

Please enter your comment!
Please enter your name here

*

code

tizenkettő + 2 =