Március 15. 22:58 – Mielőtt elkezdenénk, fontosnak tartjuk tisztázni, hogy ez a cikk egy helyzetjelentés, annak indokaival és minden fogyatékosságával. Célunk, hiszen erre kaptunk felkérést, hogy bemutassuk, milyen a hangulat jelenleg Budapest belvárosában, jobban mondva, hogy milyen volt akkor, amikor a veszélyhelyzet kihirdetése után hazai médiumok apokalipszishangulatú képeket festettek a fővárosról.

03.12. 16:57

A többiekkel a Jászain találkozunk, ezt az összeröffenést hetek óta tervezzük, viszont a kolik kiürítése miatt a létszám a felére csökkent, a koronavírusos fertőzöttek száma jelen pillanatban tizenhat.

A Társa’s bár, minek az aposztróf, kihaltnak tűnik, de még csak most nyitott, az ember pedig ne hagyja befolyásoltatni a percepcióját a veszélyhelyzetben sem.

Hamar megtelik a hely,

mellettünk egy pedagógustársaság az iskolák bezárásáról beszél, még jövő idő, feltételes módban, aztán egy másik asztalnál a pandemikkel kezdenek játszani, dallamosan repkednek a karantén és gócpont szavak a könnyű levegőben, csak kapkodom a fejem. Nálunk éppen a karantén van terítéken, hirtelen mindenkinek lesz egy TEK-es ismerőse vagy valami könyvelőismerős a Belügynél, esélylatolgatások következnek, mi-hogy-lesz.

Miután mindenki meghalt, csak egy bandita maradt életben, a serif a kártyáit nevetve az asztalra csapja, mert Bang!-je volt három, de elugrása egy sem. Továbbmegyünk.

03.12. 21:42

A Bakegérben vagyunk, egy zsíroskenyeres kocsmában, igazi régimotoros hely, a falon a Fradi, ez pipa, bár kissé ellentmondásos a hétker pokolszerű éjszakájában. Decensiónk, így hívják a pokolraszállást latinul, itt kezdődik. Én még sohát játszunk, közben felettünk a tévén megy a Dortmund-PSG meccs, a Dortmund nyer kettő nullára. Skót turisták jönnek, habár lehetnének nagyon részeg szlovákok is, szovjet koronavájrösz, éneklik, mintha csak a gád szév dö kvínt énekelnék egy vébékijutás után átmulatott éjszaka közepén és a végén megismételve.

A kézfertőtlenítők, mint máskor a vodka – de végül is alkohol ez is – kézről kézre járnak – így vajon terjed a koronavírus.

A koronát a fillér váltotta, váltig állítja egy fazon a pultnál, az is komoly helyzet volt, rászámolok hármat, mire kijön, hogy a maga kemény ötven évével sovány emlékei lehetnek a húszas évekről.

03.12. 23:02

Leszálltunk a villamosról, mindenki nevet, hogy nincs senki rajta,

de azért a kapaszkodókat nem fogjuk meg, jobb félni alapon.

Egy koliba akartunk menni, de már javában zajlik a kiürítés, mondja is haverom a telefonban, hogy nem fog beengedni a portás, közben sajnálni kezdem, hogy ezt a portást nem hívtam meg egy sörre szilveszterkor.

Szigorú portások a négy-hatban is lehetnének, de csak köpcös bisztibojok jutnak nekünk,

akik egy forgalomszámlálóval ellenőrzik, hogy vagyunk-e már százan a kocsmában.

Még nem vagyunk, mehetünk be, folytatjuk az én még sohát, a rendőrök a pultnál valamit nagyon beszélnek a szájmaszkos pultosokkal, aztán elmennek.

A városban egyébként mindenütt ki van téve egy magyar-angol kétnyelvű plakát, amelyen bemutatják a vírus elleni védekezés ízi-tu-dú listáját, kézmosással és minimális arcsimogatással és szembenyúlással, basszus, milyen nehéz nem a szemembe nyúlni most.

03.13. 02:40

Felcihelődünk, útközben beugrunk egy Pizza Kingre, és a legrosszabb szkenáriókat észben tartva mégiscsak megegyezünk abban, hogy veszünk vécépapírt, vizet, tésztát és konzerveket.

Nem azért, mert jön a világvége, de ha az emberek tömegesen rákapnak az apokalipszisshoppingolásra, mert más dolguk nem lesz, akkor biztos, ami tuti.

A Galaxis útikalauz stopposoknak (1979) idézi a Galaxis útikalauzt:

„Törülköző: A lehető leghasznosabb dolog, amit csak magával vihet a csillagközi stoppos.”

a H+ Média budapesti tudósítóitól
Kiemelt képünk illusztáció, forrás: gozsduudvar.hu

Facebook

Szólj hozzá!

Please enter your comment!
Please enter your name here

*

code

öt − 3 =