A Város- és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra) 36. Országos Találkozó és Szakmai Konferenciáján ismét átadták a Podmaniczky-díjakat. Az idén Gyöngyösön tartott konferencia szombat esti átadóján Rónay Károly, szombathelyi építészmérnököt is díjazták évtizedes munkájáért.

1 Elblinger Ferenc

középiskolai tanár Tolna megyét A-tól Z-ig bejárta, megismerteti, segít internetes blogjával sokaknak, hogy elhiggyék: a legkisebb településeinken is egyedi kincsekkel találkozhatunk és ma még nem késő javítani ezek sorsán.

2 Horváth Zoltán György

2002-ben alapította a Romanika Könyvkiadót a Kárpát-medence építészetének és az épített örökségünkhöz kapcsolódó művészeti alkotásoknak a részletes bemutatásával és minél szélesebb körben való megismertetésével foglalkozik eddig 24 megjelent könyvben és 13 tematikusan válogatott képeslap-füzetben

3Verrasztó Gábor

helytörténész Budai históriák sorozatáért, melynek eddig megjelent kilenc kötetében csaknem 300 budai épület történetét dolgozta fel. Ezekhez a könyvekhez kapcsolódóan megírta a sütőporgyáros Váncza család történetét, Marczibányi István életrajzát és a Marczibányi tér történetét is és rendszeresen publikál a Budai Polgár és a Hegyvidék c. helyi lapokban is.

4 Bán István

Felvidéken él, a Rimaszombati Rendőrkapitányságon dolgozik, szabadidejében népi emlékeket gyűjt, régi templomokat mutat be, mint pl. Pelsőc, Felsővály. Törekszik az építészeti emlékek hű bemutatására kisfilmjeivel, fotóival egyaránt. Számos szakmai díjat mondhat már magáénak, azonban értékmegőrző, településvédő tevékenységét még sehol nem ismerték el.Internetes oldalán filmjei és fotói megtekintetők.

5Harkányiné Dr. Székely Zsuzsanna

A díjazott több mint egy évtizede kutatja és dokumentálja a magyarországi legnagyobb épített műtárgyat, a hazánk és a mai Románia területén található római-szarmata kori építményt, a Csörsz-árkát. Gyűjti az árokhoz kötődő mondákat, népi elbeszéléseket, melyek népszerűsítéséhez az egyesület kiadványokban jelenteti meg azokat. A fiatalok előadásokba történő bevonása pedig a hagyomány napjainkban történő továbbélésének alapját jelenti.

6Eleőd Ákos Ybl-díjas építész

a ritka kivételek képviselője, akit kiemelkedően sikeres tervezői életmű és komplex, filozofikus gondolkodásmód egyaránt jellemez. A téralkotás valamennyi területén ismertek jeles munkái: nagyszabású kulturális projektjei (pl. a nemzetközi sikerű Memento Park, vagy a ma már legendás “Álmok álmodói” – kiállítás főrendezői munkája) mellett műemléki revitalizáció (pl. az Év Háza- és Média Építészeti Díj-döntős klasszicista Óra-Villa), középület (pl. a balassagyarmati Palócligeti Iskola új szárnya), lakóépület (pl. a Békési Népi Építészeti konferencián mintaprojektként bemutatott köveskáli nyaralóház), kulturális kiállítás tartalmi koncepció és látványdesign (pl. az edelényi kastély történeti tárlata) – és számos térarchitektúra, belsőépítészet, kiállítás-rendezés. Az építészeti közéletben pedig előadások, kiállítások mellett két szakmai program-sorozatát fontos kiemelni: 2008-2014 között a Barabás-Villa, 2011-től a Művészetek Völgye építészeti programjának kurátora. A magas szakmai színvonalú életmű méltó elismerése mellett külön kiemelést érdemel Balassagyarmaton végzett munkája: a Podmaniczky-díj értékteremtő szellemiségének mintapéldája, hogy egy “nem helybéli” építész ilyen mély és intenzív gondolati kapcsolatba kerüljönegy várossal. Részt vett már a programalkotásban is, így nem csak tervezője a városközpontnak, hanem kulturális újjászületésének is részese, – s a várostervezés mellett középület, térarchitektúra, belsőépítészet is dicséri itt munkáját, és a város felkérésére már készíti a következő ütem terveit…”

7 Dr. Buzna Margit

építészmérnök, városépítés-városgazdasági szakmérnök, műszaki doktor. A Budapesti Városvédő Egyesület alapító tagja, hosszú időn át volt a városépítészeti csoport vezetőjeként, jelenleg elnökségi tagkéntrendszeresen képviseli egyesületünket a fővárosi fejlesztési programok fórumain. Elkötelezett híve a városi környezetnek a szakemberek és a civilek közös gondolkodásán alapuló városfejlesztésnek. Ez a szemlélet vezette végig több évtizedes pályafutásán, tudományos kutatóként, településfejlesztőként és településrendezőként, állami főhivatal munkatársaként egyaránt.

8 Kmetykó János

építész, a Békés Megyei Építész Kamara alelnöke. Több mint négy évtizede foglalkozik Békéscsaba, Békés megye épített örökségének kutatásával, helyreállításával, az épített környezet védelmével. Elismert építészeti, városépítészeti tevékenysége egyaránt elkötelezett városvédő szellemiségét bizonyítja. Megvalósult tervei közül legismertebb a lökösházi, volt Vásárhelyi-Bréda- kastély műemléki helyreállítása, rekonstrukciója. A városvédő, műemlékes rendezvények aktív résztvevője, támogatója.

9 Zsemberi István

Kisújszállás Város Önkormányzatának 1999.év óta megbízott Főépítésze. Kezdettől fogva szívén viselte e nagykun város területrendezési (településszerkezeti, szabályozási tervek, helyi építési szabályzat) tervének módosítását, fejlesztésének lehetőségeit. Megismerve a város és környezetének történelmét, természeti szellemi és tárgyi örökségeit, hagyományait, valamint fejlesztési elgondolásait, komoly kihívást jelentett a múlt értékeinek megőrzése mellett, a mai kor követelményeinek is megfelelve a kettősség ötvözése. Lelkesen szorgalmazta a Városháza műemlékké nyilvánításának eljárását, melynek eredményeként 2014. évben tovább bővült a város műemléki épületeinek száma. Évi főépítészi munkájával jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy 2016. évben Kisújszállás város is helyet kapott a Hild-díjas települések között.

10 Kis Béla

építész, műemlékvédelmi szakmérnök, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnökségi tagja. Az elmúlt huszonöt év alatt közel száz paraszti, és polgári épület helyreállításának szakmai irányításában vett részt, biztosítva a békéscsabai épített örökség, történeti városkép védelmét, megmaradását. Kutatásaival mértékben elősegítette a Békéscsabai vasútállomás műemléki védelem alá helyezését, műemléki rekonstrukciójának megtervezését. Munkájának köszönhetőn lett védett a Széchenyi ligeti egykori nyári színkör 1896-ban épült fachwerkes pavilonja, melyet 2007-ben állítottak helyre. Személyes kezdeményezésére, irányításával sikerült megmenteni, felújíttatni Békéscsaba legöregebb lakóházát, a több mint 200 éves „Molnár-házat”.

11 Kummer István

jelentős munkát végzett vasúti épületek műemlékként való elfogadtatásában a műemlékvédelmi szakemberekkel, és ezzel a műemléki védettség kiszélesítésében a jelentős építészeti, vasúttörténeti értéket képviselő vasúti épületek vonatkozásában is. Közreműködött a vasútállomási rehabilitációs program megalkotásában, elfogadtatásában a MÁV vezetésével, és ennek keretében számos nagy állomásépület rekonstrukciója kezdődhetett meg 1998-tól (Szerencs, Székesfehérvár, Miskolc, Záhony, Sátoraljaújhely, Nyíregyháza, Szombathely, Szeged stb.). Kezdetektől aktív tagja előbb a Magyar Vasúttörténeti Park Alapítvány Kuratóriumának, majd a Magyar Vasúttörténeti Park Alapítvány Ellenőrző Bizottságának. Az 1985-ben alakult MÁV História Bizottság Műemléki Albizottságának jelenleg is a vezetője.

12 Nyári József

kőfaragó Az elmúlt harminc évben  Tapolca és környéke útszéli keresztjeit mind felújította, (14 db), a városban készült szobrok, domborművek alapjait mind ő készítette. ( Széchenyi emlékmű, Deák emlékmű, Dobó emlékmű, Katonai emlékpark, stb.) Emléktáblák  elkészítése és felszerelése is a nevéhez fűződik.(17 db). Mindezt teljesen a saját költségén sem anyagra, sem munkára pénzt nem fogadott el. 

13 Kapás Attila

nógrádi plébános, 6 falu közösségét fogja össze. Sokat tesz a gyerekek neveléséért, az idősek gondozásáért, közben régi épületeket ment meg az enyészettől, újít fel, gyűjteményeket rendez, közösségi helyiségeket teremt, helyi és műemléki védelem alá tartozó értékeket tart rendben.

14Rónai Károly

Koczka Tibor alpolgármester és Rónay Károly építészmérnök

vezető építésztervező, vezető településtervező Rónai Károly diplomájának 1964-ben történt megszerzése óta él és dolgozik Vas megyében. Sokoldalú alkotó, aki a közösségért végzett munkából is kiveszi részét. A Szombathelyi Szépítő Egyesületnek több évtizede tagja, 1996–2000 között ügyvezető elnöke, 2015-től pedig örökös elnökségi tagja. A mai napig aktívan részt vesz a város, és az egyesület életében, javaslatait, véleményezéseit nagy tisztelettel fogadják. Alapítása óta tagja a Magyar Építész Kamarának. Rónai Károly munkái Szombathely és Vas megye 20. századi építészeti örökségének értékes elemei, egy feltűnés nélkül, de kitartó igényességgel és türelemmel alkotó építőművész produktumai.

15 Kovács Imréné

Ilike 1994. óta tagja a Debreceni Városvédő és –szépítő Egyesületnek. Kezdetektől fogva elnökségi tag, 2004 és 2006 között az egyesület elnöke volt, azóta Karácsonyi György első helyetteseként a szervezési ügyek alelnöke a mai napig. Feladatait, egyesületi munkáját mindig lelkiismeretesen, Debrecen épített és természeti örökségének védelme érdekében. Óriási részt vállal az egyesület napi feladataiból, rendkívül jó szervezői és vezetési képességével magával tudja ragadni a tagokat is.

16Nagy Gergely

építész műemlékes tervezői, tanári és publikációs tevékenységéért, s legfőképpen a magyarországi épített örökség védelméért dolgozó civil szervezetekben, különösen az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága élén több ciklusán át végzett kiemelkedő tevékenységéért.

H+ összefoglaló/VFSZ

Szólj hozzá!

Please enter your comment!
Please enter your name here

*

code

tizenhat − 9 =