Gergely-naptár szerint a 91. napon (szökőévben 92.), azaz április elsején, született meg pontosan 41 éve az Apple computer, amit Steve Jobs két társával együtt alkotott meg. 94 éve, szintén április elsején, Hitlert a müncheni bíróság ítélte öt év börtönre, ahol elkezdte megírni a „Mein Kampf” című művét. 1927-ben pedig pont ezen a napon született meg A Nemzet Sportolója Puskás Ferenc „öcsi” és rá 49 évre pedig a szürke mackó nadrágos foci kapusunk Király Gábor.

Ámde nem ezek az események miatt várva várt minden évben az április hónap elseje, hanem a bolondok napja miatt. Amikor ugyanis a népi szokások szerint tréfásan átverjük embertársainkat.

„Héé lóg a cipőfűződ, hahaha, április bolondja, május szamara!”

De akik még bedőltek a poénos ugratásoknak, ezzel a mondókával is szokták csúfolni:

“Áprilisnak bolondja, felmászott a toronyba, azt kérdezte hány óra, féltizenkettő, bolond mind a kettő.”  

Hogy honnan ered?

Rengeteg tudós, rengeteg elmélettel állt elő ez ügyben, ám még máig nem tiszta melyik is lehet a valódi.

Fotó: Opra Laura

Íme, néhány változat:

  • Egy magyarázat szerint kelta népszokás, miszerint április elején tavaszias, vidám ünnepeket tartottak.
  • Más elmélet szerint a középkori Franciaországból eredhet, ahol az év április elsején kezdődött meg és ezen a napon ajándékozások történtek. Majd áthelyezték az újévet 1564-ben január elsejére és az ajándékozások kis tréfás meglepetésekké váltak.
  • Vannak, akik úgy gondolják, hogy az ókori Saturnaliák (téli napforduló idején, az őszi vetés befejezésekor Szaturnusz Isten tiszteletére ült, ünnep) folyatása, ahol az úr és a szolga egy napra szerepet cserél.
  • És voltak olyan tudósok is, akik nem tudták elengedi a képzeletüket, hogy honnan is lehet a szokás és arra fogták, hogy az időjárás ebben a hónapban kicsit bolondos. Hááát…

Az egyik, talán a legrégebbi átverést Toulouse grófja, XIV. Lajos francia király fia tervelte ki Gramont márki felé. Március 31. éjjelén a gróf pár társával, márki ruháit szűkebbre varrta és mikor reggel felkelt a fiú és öltözködni próbált, egy ruhadarabja se volt jó rá. Ekkor pont benyitott hozzá az egyik tettes és kérdőre vonta.

“Az istenért, márki, mi történt önnel? Egészen meg van dagadva!”

Márki nagyon aggódott miféle betegség is törhetett ki rajta és máris orvoshoz szaladt. A doktor szintén be volt avatva a csínybe és rögtön egy receptet is felírt neki. Majd elfutott a gyógyszerészhez, aki haza is küldte, mert nem értette mi van a receptre írva. Hát furcsa is lett volna, ha érti, mivel a papíron ez állt:

“Accipe cisalia et dissue purpunctum”

Vagyis

“Végy ollót, és vágd fel a mellényedet!”

Azt viszont hogy márki, hogy reagált a tréfára azt máig nem tudni.

Egy 1962-es tréfa pedig azon alapszik, hogy a technika fejlettsége miatt valóban bármi elképzelhető. Egy svéd tévéállomásnál történt ugyanis, hogy egy ott dolgozó szakember április elsején megjelent a tévék képernyőjén és közölte a nézőkkel, hogy

„Hála egy újonnan kifejlesztett technológiának, most valamennyi TV-néző villámgyorsan átválthatja az adást színesre. Ehhez csupán annyit kell tenniük – diktálta a képernyőről –, hogy húzzanak egy nylon harisnyát a képernyőre.”

Állítólag ekkor több százezren próbálták női harisnyába tömködni a televíziójukat.

És bizony ezen a napon tényleg nehéz a valóság és a tréfa között különbséget tenni és előfordul, hogy az április 1-jei tréfák pánikot keltenek, a valós híreket pedig tréfának könyvelik el.

A 17. században, Franciaországban dutyiba dugott lotaringiai herceg épp elsején próbált meglépni a börtönből ám egy cselédlány felismerte és rögtön szólt az őrségnek, akik megnyugtatták a lányt: ők is tudják, hogy bolondok napja van. Amikor aztán kiderült, hogy a rab tényleg kereket oldott, már túl késő volt.

Opra Laura

Facebook

Szólj hozzá!

Please enter your comment!
Please enter your name here

*

code

8 + kilenc =