Lucia a katolikus egyház szentjei közé tartozik, aki a legenda szerint, szüzességet fogadott, életét Krisztusnak szentelte. Kevés olyan jeles napunk van, amelyhez annyi hiedelem és szokás kapcsolódik, mint a Luca naphoz. És most csak néhányat említek közülük.
A néphit kétféle Lucát ismer: a jóságosat és a boszorkányosat. A néphagyományban az utóbbi terjedt el. Luca-asszonyról már az 1875-ös évből is van feljegyzés: „Minthogy Sz. Lucza a jámbor asszonyokat és leányzókat életében olykor meglepte, jóra serkentette…” E naphoz köthető a termékenység varázslás, házasság-, halál-, időjóslás, vagy bizonyos női munkák tiltása és a lucaszék készítése.

1A
Kőszegfalviné Pajor Klára gyűjteményéből

Luca napján az első látogató meghatározó volt, hiszen ha férfi volt, úgy azt mondták, hogy az állatszaporulat bika lesz, ha női, akkor üsző. E naphoz kötődött a tyúkok termékenység-varázslása, s ezzel függött össze a fonás, varrás tilalma, mert úgy gondolták, ezzel bevarrják a tyúk tojókáját. Ezzel szemben mondókákkal, mágikus varázslásokkal próbálták növelni a tojáshozamot:

„Pipi, pipi pipikém,
Gyertek elő picikém!”

„Fijas tingirimet adom, Tik meg nekem tojást attok…”

– mondogatták Berettyóújfalun a tyúkoknak Luca reggelén és közben legalább hétféle magot szórtak eléjük eleségként. Mindehhez, mint hasznos cselekedet társult a lopás, vagyis minden gazdasszony szomszédjától elcsent egy marék szalmát és egy tojást, amelyet beletett a tojófészekbe, miközben ezt mondta:

„A mi tyúkunk tojogájjon, a szomszédé kotkodájjon!”

Dél-Dunántúlon különösen népszerű volt a Luca napi kotyolás. (Bizonyos helyeken lucázás ill. palázolás néven emlegetik.) Ilyenkor a 8-12 éves fiúgyerekek házról-házra járva énekelték és mondták a termékenységvarázsló mágikus szövegeket. A szalmacsutakot a ház ajtajában letették és ráültek, vagy rátérdeltek, úgy, hogy közben a feneküket hozzáütögették. Egy darab fát is tartottak a kezükben, amelyet úgy kellett észrevétlenül ellopniuk. Így kérdezték meg az ajtóban: „Szabad-e lucázni?”

Kőszegfalviné Pajor Klára gyűjteményéből
Kőszegfalviné Pajor Klára gyűjteményéből

Ha a házigazda beengedte őket a szobába, akkor letérdeltek a szalmára és hosszú verset mondtak. Utána egy félmarék szalmát szétszórtak a szobában, egy részét később a tyúkok alá tette a gazdasszony. A háziasszony a termékenységvarázslásért pénzt vagy gyümölcsöt adott nekik, amelyet ha kevésnek találtak, akkor átkot szórtak a házra ilyenképpen: „Egy csibéjük legyen, az is vak legyen!”

Kőszegfalviné Pajor Klára gyűjteményéből
Kőszegfalviné Pajor Klára gyűjteményéből

A Luca napot a magyar nyelvterületen gonoszjáró napnak tartották, ezért különböző trükkökkel védekeztek a boszorkányok ellen. A boszorkányok fölismerésére készítették a luca-széket. Ezen a napon kellett elkezdeni, s karácsonyig kellett befejezni annak készítését, amelynek alakját, formáját szigorú előírás szabályozta. Pereszlényben például kilencféle fából készült. Azt tartották, hogy a karácsonyi misén a székre állva föl lehet fedezni, ki közöttük a boszorkány.

Szöveg/Kép: Kőszegfalviné Pajor Klára

Facebook

Szólj hozzá!

Please enter your comment!
Please enter your name here

*

code

12 + 10 =