Éhen Gyula álmodta meg a “város zöld szívét”, hogy az iparosodó Szombathely lakói itt sétálva kikapcsolódhassanak, pihenjenek, szórakozzanak, egy vállalkozó kedvű kávés, az igazi nagyvárosok mintájára, pedig olyan szórakozóhelyet épített, amely hamarosan a városiak kedvencévé vált.
A megyeszékhely büszkesége, a villamos megkönnyítette az odajutást, a zenepavilonban játszó katonabandák pedig hatalmas vonzerőt jelentettek. Esténként az új csoda, a rádió sztárjai adtak hangversenyt, és itt mutatkozott be a mozi elődje, a bioscop is. A konyhája legendásan jó volt, a borai híresek és az itt mért sörök minőségét csak a vendéglátóhely kitűnő ásványvizei múlták felül. Kevés olyan ismert vendéglős, kávés volt, aki ne próbálkozott volna a népszerű ligeti vendéglő működtetésével. A Kioszk története hol siker, hol bukás, ám mindenképpen figyelemre méltó. Létrehozásában olyan személyek vettek részt, akik a modern város kialakításában is jelentős szerepet játszottak: Rauscher Miksa építész, Bodányi Ödön városi főmérnök és Kovács Jakab, a Nagyszálló építtetője. A Kioszk egész működése viták és konfliktusok sorozata: heves szócsaták a képviselő-testületben, bírósági perek és szellemes újságcikkek. Ám, azt talán senki sem gondolná, hogy versek és ódák is születtek a létrejötte érdekében. Amilyen viharos volt a születése, legalább annyira zavaros és sejtelmes a pusztulása, legalábbis kettőnek. Mivel több is létezett, és az egyik még mindig áll! A Vas Megyei Levéltár őrzi a Kioszk iratait, tervrajzait, a könyvtár pedig a vele kapcsolatos újságcikkeket. A népszerű épületről és környezetéről nagyon sok fotó és levelezőlap készült. A vetített képes előadás – a szórakozóhely történetének ismertetése mellett – ebből a gazdag képanyagból igyekszik minél többet bemutatni.
