Gondolatok a Gothard-kastély kapcsán avagy Mi is elássuk a talentumainkat?

0

Szekér Tamás, Herény tősgyökeres lakójának gondolatai.

 „Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám (…) messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága…
S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton (…)”

radnóti miklós

Megidézve a költőt, teljes elfogultsággal írom alábbi gondolataimat.

Nem tudhatom, hogy Szombathely lakosságának mit jelent a Gothard-kastély, de nekem szülővárosom egy szimbolikus épülete.

Már gyermekkoromban megtanultam, hogy Gothard Jenő világhírű csillagász volt és  kastélyában laktak barátaim. Az előtte lévő park – amit a szüleink még Erzsébet térnek mondtak – tavasztól őszig egy találkozóhely volt a fiataloknak. Aztán ahogy felnőtt koromban a helytörténetet kutattam, még tovább fokozódott csodálatom a Gothard család iránt.

Most szomorúan ülök a számítógépem előtt és nézem a meghökkentőbbnél-meghökkentőbb gondolatokat a herényi Gothard-kastély kapcsán.

Eszembe jut, hogy a 2000-es évek elején volt szerencsém egy tanulmányi kirándulás alkalmából a franciaországi Lyon városába eljutni. Vendéglátóinkkal a belvárosban sétálva egy épülethez értünk, ahol elmondták, hogy most újították fel az egyik középkori épületet. Igaz többszörösébe került – mondták – mintha lebontották és újat építettek volna, de megérte,

mert az eredetit mentették meg, és ennek lelki, érzelmi, közösségerősítő oldala fontosabb, mint az anyagi.

Az 1990-es, első önkormányzati választás óta négy évenként kulcskérdés a Gothard-kastély sorsának rendezése…

2016-ban aztán történt valami.

No végre – gondoltuk – rendeződik a sorsa!

De hát az élet mást hozott…

Most 2020 van, és még mindig rendezetlen a sorsa…

Eszembe jut egy példabeszéd:

„Mert úgy van ez, mint amikor egy idegenbe készülő ember hívatta szolgáit, és átadta nekik vagyonát. Az egyiknek adott öt talentumot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek képessége szerint, és elment idegenbe. Az, aki az öt talentumot kapta, azonnal elindult, vállalkozásba fogott velük, és nyert másik ötöt. Ugyanígy az is, aki a kettőt kapta, nyert másik kettőt. Aki pedig az egyet kapta, elment, gödröt ásott a földbe, és elrejtette ura pénzét. Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük. Eljött az, aki az öt talentumot kapta, odavitte a másik öt talentumot, és így szólt: Uram, öt talentumot adtál át nekem: nézd, másik öt talentumot nyertem. Ura így szólt hozzá: Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad ünnepi lakomájára! Odament az is, aki a két talentumot kapta, és ezt mondta: Uram, két talentumot adtál át nekem: nézd, másik két talentumot nyertem. Ura így szólt hozzá: Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad ünnepi lakomájára! Odament hozzá az is, aki az egy talentumot kapta, és ezt mondta: Uram, tudtam, hogy kérlelhetetlen ember vagy, aki ott is aratsz, ahol nem vetettél, és onnan is gyűjtesz, ahová nem szórtál. Félelmemben elmentem tehát, és elástam a talentumodat a földbe: nézd, itt van, ami a tied. Ura így válaszolt neki: Te, gonosz és rest szolga, tudtad, hogy ott is aratok, ahol nem vetettem, és onnan is gyűjtök, ahova nem szórtam? Ezért el kellett volna vinned a pénzemet a pénzváltókhoz, és amikor megjöttem, kamattal kaptam volna vissza azt, ami az enyém. Vegyétek el tőle a talentumot, és adjátok annak, akinek tíz talentuma van! Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és bővelkedni fog; attól pedig, akinek nincs, még az is elvétetik, amije van.” Máté 25,14-29

Mi is elássuk a talentumainkat?

Facebook

Szólj hozzá!

Please enter your comment!
Please enter your name here

*

code

20 − 4 =