Az utóbbi napokban frissen vágott rózsáktól és tulipánoktól, helyenként cserepes primuláktól és nárciszoktól volt színes Szombathely városa (is), ahol fiúk és férfiak igazán kitettek magukért a nemzetközi nőnap alkalmából. Mi sem mehetünk el szó nélkül e jeles nap mellett, ezért utózönge gyanánt híres szombathelyi nőkre emlékezünk. Hogy mi a közös bennük? Mindannyian hittek magukban, nem engedtek az elnyomásnak, ambícióktól fűtve élték mindennapjaikat, ennek ellenére sosem veszítették el nőies bájukat. Erősek voltak, de a lelkük mélyén törékenyek. Olyanok, mint te vagy én.
A szombathelyi születésű, egykor országszerte híres színésznő, Márkus Emília élete egy „lázadó, öntudatos nő története”, ahogy a róla szóló életrajzi mű fülszövegében áll. A Színművészeti Tanoda egykori elsős tanítványaként 1875-ben állhatott először színpadra ifj. Alexandre Dumas Alfonz úr című darabjában, Adrienne szerepében. Már ekkor rengeteg rajongót szerzett magának, akik a sikeres fellépése után el is nevezték a „szőke csodának”. Utolsó évesként szerződött a Nemzeti Színházhoz, ahol akkora sikereket ért el egy-egy szerepével, hogy lassacskán már nem volt darab, amit nélküle mutattak volna be ebben a teátrumban.
Márkus Emíliához hasonlóan Gazdag Erzsi híres ifjúsági író, költő számára is volt valaki, aki támogatta és felkarolta: előbbi esetében Horváth Boldizsár, míg utóbbi számára Pável Ágoston. Lehet, hogy minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő, de minden nő számára jól jön egy támogató férfi személye. Első versét mindössze tizenhárom esztendős korában vetette papírra, rá egy évvel később pedig önálló kereső személy volt – lehetséges, hogy ez a magyarázata annak, amiért tanulmányait gyakorta megszakította. Kereste a maga útját: egy tanév erejéig megpróbálkozott a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Természettudományi Karával, pár évvel később pedig a Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán végzett el egy félévet, de egyiket sem fejezte be. A sors talán azt akarta, hogy a költészettel és az írással foglalkozzon, ugyanis ezen a téren akkora sikereket könyvelhet el magának, hogy ma az egyik legnépszerűbb ifjúsági íróként és költőként tartjuk számon.
Pável Ágoston nem csupán Gazdag Erzsi életében játszott meghatározó szerepet, ugyanis Szombathely legendás hírű magyar–francia szakos középiskolai tanárának, az Auschwitzot megjárt Szemző Magda osztályfőnöke volt a Szombathelyi Magyar Királyi Állami Leánygimnáziumban. Ő volt az, aki az ifjú lány irodalomszeretetét egy életre meghatározta. Tanulmányai során sikert sikerre halmozott: jeles érettségi bizonyítványát követően a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre magyar–francia–angol szakára került, ahol annyira kiemelkedően teljesített, hogy elnyerte a francia kormány ösztöndíját, és a francia állam költségén 2 félévig tanulhatott a Sorbonne-on. Tanári diplomájának megszerzését követően előbb a Szentgotthárdi Iskolaszanatórium nevelőtanára lett, majd egykori gimnáziumába helyezték át. Aztán jöttek a zsidótörvények. Derékba tört tanári pálya, deportálás, egy hónap Auschwitz–Birkenau, aztán nyolc hónap Hessisch–Lichtenau, gránátgyár, kényszermunka – ezekkel a szavakkal jellemezhetjük Magda életének ezen szakaszát. Családtagjai közül csak ő térhetett haza Szombathelyre, ám itthon testvére Kőszegen elrejtett gyermeke várta. Visszatérhetett a tanításhoz, de nőként a legfontosabbnak azt tartotta, hogy unokaöccsét tisztességesen felnevelje. Mindezek mellett a szombathelyi kulturális közéletben is jelentős szerepet vállalt; tagja volt többek között a Szombathelyi Berzsenyi Dániel Irodalmi Körnek.
A cikkünkben röviden bemutatott személyeket véletlenszerűen és szubjektív alapon választottuk ki; természetesen rengeteg más híres, szombathelyi női alakot említhettünk volna. Mindhármuk élete méltó volt arra, hogy helyet kapjon az Arcképcsarnok nevű könyvsorozatban, mely olyan híres nőket mutat be, akiknek valamilyen módon köze volt a vasi megyeszékhelyhez. Kívánom, hogy Márkus Emília, Gazdag Erzsi és Szemző Magda története álljon előttünk példaként a mindennapjaink során: legyünk bátrak, erősek, szenvedélyesek, s ha a szombathelyi leghíresebb nőket felvonultató könyvsorozatba nem is, a saját környezetünk lapjaira piros gyöngybetűkkel véssük fel a nevünket.
„A férfi csak annyira tud férfi lenni, amennyire a mellette lévő nő nő. Ez fordítva is igaz.” (Herczeg Zsolt)
Kardos Laura
A Szülőföld Kiadó “Híres szombathelyi nők” című sorozatáról ide kattintva olvashat.
