Ma minden az ipari forradalomról szól, ez versenyképességi kérdés az oktatási intézmények számára is. Ezért nagyon időszerű, hogy egy karon belül egyszerre fejleszthető az informatikai és a gépészmérnöki képzés – fogalmazott dr. Horváth Zoltán, az ELTE Informatikai Kar dékánja, az EIT Digital Magyar csomópontjának igazgatója a mai kerekasztal beszélgetésen, amelyet az ELTE Savaria Egyetemi Központ rendezett Az ELTE helyben van című programsorozat keretében. A beszélgetés moderátora: dr. Fekete Gusztáv tanszéki koordinátor volt.

Az ELTE Informatikai Kara a 2017. február 1-én a Savaria Egyetemi Központtal történt integrációja révén egy új szervezeti egységgel, a Savaria Műszaki Intézettel gazdagodott, dr. Horváth Zoltán dékán szerint „az integráció a legjobb időben” történt, „a helyzettel jól élünk”.  Dr. Andó Mátyás, az ELTE SEK Savaria Műszaki Intézet mb. igazgatója elmondta, hogy a képzések fejlesztéséhez szükséges laboratóriumi háttérrel részben rendelkezik az intézmény. A gépészmérnökképzéshez létrehozott gyártástechnológia, pneumatika, hidralulika laborok és a Shen mikroszkópia mellett a meglévő CAD, CAM laboratórium és az automatizáláshoz kapcsolódó eszközök a Savaria Egyetemi Központban újonnan induló programozó informatikus szakos hallgatókat is szolgálják.

Mindenek lelke a jól megtervezett, megbízható szoftver. A gyártásautomatizálási és elektrotechnikai labor valóban minőségi és színvonalas háttere lesz a leendő képzési szakiránynak. Ezenkívül hozunk egy teljes labornyi számítógépet Budapestről. Az Informatikai Karon csak három évnél fiatalabb gépekkel dolgozunk. Új oktatók is kerülnek Szombathelyre

– mondta dr. Horváth Zoltán dékán.

Az ipar oldaláról üdvözöljük, hogy egy oktatási intézmény is meg tud újulni, és bővül a képzési kínálat az ELTE Savaria Egyetemi Központban. Az informatika ott van a mindennapi életünkben, jelenleg külső megbízottjaink vannak az informatikai rendszer gondozására, de bízom benne, hogy eljutunk oda, hogy belső informatikai szakembert alkalmazhatunk

– fejezte ki örömét Pócza Zsolt, az Uniriv Kft. ügyvezető igazgatója, aki a duális gépészmérnökképzés egyik partnercégét képviselve vett részt a rendezvényen.

Cégünk száz fővel egy közepes vállalkozásnak számít. Azért vágtunk bele a duális képzésbe, mert a jövőt látjuk benne, és egy jövőjét építő cégnek az oktatásba való befektetés a legfontosabb. Tudom ajánlani minden cégnek, azzal együtt, hogy félre kell tenni az ezzel járó problémákat, plusz munkát, mert az nagyobb gond lesz, ha egy gép azért áll, mert nincs mellette ember, nincs megfelelő munkaerő.

A továbbiakban a beszélgetésből kiderült: a nyugat-dunántúli régióban eddig nagyon kevés informatikust képeztek, pedig a munkaerőpiaci igény óriási. Az ELTE jegyzett a világ legjobb 500 informatikus képzéseinek listáján. Informatika Karát nem érinti a felsőoktatásban általában jellemző 5 százalékos hallgatói létszámcsökkenés, sőt emelkedik a képzésekben résztvevők száma: a tavalyi 800 főhöz képest idén közel 900 fiatal jelölte meg első helyen a programtervező informatikus szakot, 25-30 csoportot tudnak indítani. (Angol nyelvű informatikus képzésük szárnyal.) A Savaria campus informatikai képzési helyére 35-36 fő jelentkezett Szombathelyről és környékéről, ez egy csoport lesz. A tervek között a duális gondolat ebben is megjelenik, de a gépészmérnökképzés 11 partnercégével működtetett oktatásszerkezettől eltérően.

Nálunk nem a hallgatók mennek ki a cégekhez, hanem a cégek jönnek be az egyetemre, stratégiai együttműködések keretében. Feladatokat hoznak a gyakorlati valóságból, ezeket hallgatói csoportok kapják, akik ipari konzulenssel dolgoznak. Így tanulják meg munka közben a problémamegoldást. Ezekben a csoportokban OTDK első helyezett dolgozatok is születnek.

– mondta dr. Horváth Zoltán dékán.

Mielőtt a Szombathelyen indítandó MSc képzések szóba jönnének, bővíteni kell az oktatói gárdát, nemcsak a 2017 szeptemberében indítandó programtervező informatikus egyetemi alapszak, hanem a 2018 szeptemberétől indítandó felsőoktatási szakképzés miatt is. Napirenden van az informatika tanárképzés is, mert belőlük óriási hiány van a közoktatásban.

Az Uniriv Kft. ügyvezető igazgatója, Pócza Zsolt hozzáfűzte: a piaci igény az, hogy ne elméleti mérnökök, „fehéringesek” jöjjenek ki az egyetemről, hanem gyakorlatias emberek, akik értenek a gyártáshoz és a tervezéshez is. Egy magára valamit adó mérnök megengedi magának, hogy akár össze  piszkolja a ruháját, a kezét. A jó szakember legfőbb ismérve – függetlenül attól, hogy a BSc vagy MSc szinten végzett -, hogy gyakorlatias.

Aztán az ELTE tehetséggondozási programjairól esett szó: az IK egyedi modelljéről, amely egy olyan tanulásmódszertani tréning, amely fél éven át tanítja a hallgatót, hogyan ossza be az idejét, hogyan készüljön fel a vizsgákra, mit jelent egyetemen tanulni. A modellt a szombathelyi gépészekkel is megosztják. A kiemelt figyelmet érdemlő hallgatók számára 15-20 fős csoportot hoznak létre pályázati támogatás segítségével, ők külön tanrend szerint tanulhatnak, testre szabott oktatásban részesülnek, mint a nyugati egyetemeken. A Neumann tehetséggondozó program célja, hogy a fiatalok ne menjenek külföldre, itthon lehessen tartani őket.

Végül egy kisfilmet vetítettek az ELTE IK T@T Kuckójáról, amely egy családoknak kínált program szombatonként, 150 fő részvételével. Az ELTE-n fejlesztett módszer lényege az élményalapú ismerkedés az informatikával, ahol nem egyszerűen csak ki lehet próbálni mindent. A délutánok programjait informatika tanár szakos hallgatók és oktatók vezetik, akik értő módon segítik, hogy az érdeklődők megtanulják alkotó módon használni az eszközöket.  A legnagyobb attrakció egy robotkutyus, amely szofisztikált magatartásának megismerése nem kis kihívást jelent. De a gyerekek nagyon élvezik azokat a programokat is, amelyek a testünk mozgásával irányíthatóak.

Merklin Tímea
(fotó/cikk)

Szólj hozzá!

*

code

4 × 1 =