A korabeli uralkodók esetében vadászni kell, hogy szerelemből kötött, boldog házasságra bukkanjon az ember. Az uralkodócsaládok egymás között házasodtak, a frigyek dinasztikus érdekeket követtek. Ritkán fordult elő, hogy az egymásnak szánt jegyesek valóban megszerették egymást.

1Hódító Vilmos és Flandriai Matilda

Fotó: wikipedia.hu, arrayedingold.blogspot.co

Szappanoperába illik a 11. századi pár története. A híresen szép Matilda először kikosarazta Vilmost, a normandiai herceg törvénytelen fiát, mondván, nemesi család leányaként nem hajlandó egy fattyúhoz hozzámenni. A forrófejű szerelmes, aki már 7 éve udvarolt a lánynak, haragra gerjedt, a büszke hölgyet a hajfonatainál fogva lerángatta a lováról az alattvalók szeme láttára, majd szó nélkül a földön hagyta. Matilda – talán ennek hatására – beleegyezett a házasságba, mely boldognak bizonyult és 11 gyermeket eredményezett. Hűséges férjét a normandiai területek irányításával támogatta az angol koronáért vívott harc során, s bár anglia királynéja lett, élete nagy részét itt töltötte. Élete végefelé fia fellázadt Vilmos ellen, a királyné pedig titokban támogatta gyermekét, nem tudott választani férje és fia között. A családi viszály meggyengítette egészségét és 1083-ban meghalt. Vilmos mély depresszióba esett, agresszív zsarnokká vált. 4 évvel később követte szeretett Matildáját.

2III. Malcolm és Skóciai Szent Margit

Fotó: myfamilyclans.com

Mecseknádasdon született Margit, valószínűleg Szent István király unokahúgaként. 10 éves koráig a magyar udvarban nevelkedett. Apját rokoni szálai az angol trónhoz fűzték, a családnak azonban Skóciába kellett menekülnie Hódító Vilmos elől (bár a legenda szerint hajójuk véletlenül sodródott a skót partokhoz). A skót uralkodó, III.Malcolm, akinek apját maga Macbeth ölte meg, kemény kézzel uralkodott, a korabeli vélemények szerint kissé barbár körülmények között. A fiatal Margit azonban szépségével és kedvességével meglágyította a mogorva uralkodó szívét, aki – valószínűleg azért a dinasztikus előnyöket is figyelembe véve – feleségül vette a hölgyet. A házasságból nyolc gyermek született, hárman később skót királyok lettek. Margit jó hatással volt férjére és országára, gyámolította a rászorulókat, kolostorokat építtetett, Malcolmnak gyakran olvasott fel a Bibliából. 1093-ban három nappal fia és férje erőszakos halála után hunyt el, 1261-ben cselekedeteiért szentté avatták.

3IV. Edward és Elizabeth Woodville

Fotó: philippagregory.wikia.com

A szépsége teljében levő 27 éves özvegy két fiával állítólag egy fa alatt várta a kíséretével éppen arra elhaladó, alig 22 éves, magas és jóképű angol uralkodót, hogy visszakérje tőle fiai háborúban elkobzott birtokait. Olyan sikere lett, hogy Edward feleségül vette a lenyűgöző, ám alacsony származású teremtést, nagy viszályt szítva az uralkodói családban. A szerelmesek ezzel nem törődtek, a következő években tíz gyermekük született, Elizabeth ezzel az angol uralkodók ősanyja lett. Bár Edward saját bevallása szerint imádta a nőket és szórakozásból tartott szeretőket, élete végéig tagadhatatlanul szerette feleségét, akinek férje halála után sok megpróbáltatáson és megaláztatáson kellett keresztül mennie, mire biztosította gyermekei jövőjét és leányát a rózsák háborúja végén VII.Tudor Henrik oldalán a trónra juttatta.

4I. Ferdinánd és Jagelló Anna

Fotó: wikipedia.hu

Ferdinánd és Anna, valamint testvéreik, Mária és Lajos (II.Lajos magyar király) házasságát már gyermekkorukban elhatározták a Habsburg-Jagelló házassági szerződés értelmében. Anna magyar királyi hercegnő volt, II.Ulászló magyar király lánya. Ferdinánd nagyanyja maga kasztíliai Izabella királynő, anyja Őrült Johanna volt. Anna 14 éves korától Tirolban, sógornőjével együtt nevelkedett. A házasságot 1521-ben kötötték meg, a menyasszony és a vőlegény is 18 éves volt. A férj korán felismerte fiatal felesége intelligenciáját, éles eszét és tájékozottságát, így udvari tanácsának elnökévé tette. Nem csak a munkában jöttek ki egymással azonban a fiatalok, bár első gyermekük viszonylag hosszú idő, 5 év elteltével jött világra, őt még 14-en követték. Harmonikus családi életet éltek, mely azonban az utolsó gyermek születésével végetért. A szülés után 3 nappal, 43 évesen Anna elhunyt, férje a következő 17 évben gyászolta őt, szakállat növesztett, minden nap misét mondatott érte, melyen ő maga is részt vett. Tizenöt gyermekük közül csak ketten nem érték meg a felnőttkort.

5I. Ferenc és Mária Terézia

Fotó: www.osobnostihistorie6.estranky.cz, wikipedia.hu

A 10 éves Mária Terézia gyerekes rajongása szerelemmé alakult a lotaringiai herceg iránt, akivel találkozásuk első pillanatától kedvelték egymást. A sors kegyének köszönhető, hogy Mária Terézia apja Ferencet szemelte ki leánya számára és a herceg 15 éves korától együtt nőtt fel a főhercegnővel a császári udvarban. 1736-ban házasodtak össze, 16 gyermekük született, akiket harmonikus, polgári környezetben neveltek. A visszahúzódó Ferenc német-római császárként is temperamentumos feleségére bízta a politikát, jobban szeretett a gazdasággal, természettudományokkal, vadászattal – és sajnos a kor hagyományait követve időnként szeretőivel is – foglalkozni. Ez Mária Teréziát bántotta, de megbocsátott  férjének, akivel egyébként továbbra is szerették egymást, bár a 16 szüléstől meghízott, megtört asszony szomorúan fogadta el, hogy már nincs olyan hatással Ferencre, mint házasságuk első évtizedében. A férj 29 évi házasság után, hirtelen hunyt el, a királynő ekkor levágatta haját és 15 éven át, saját haláláig csak feketében járt.

6II. Miklós és Alexandra

Fotó: www.staylace.com

Aliz hessen-darmstadti hercegnőt nagyanyja, Viktória brit királynő nevelte az angol udvarban. Mikor Miklós cárevics meglátta, azonnal beleszeretett a félénk szépségbe, bár III.Sándor cár elégedetlen volt fia választásával – idővel mégis megenyhült. Fia helyzete eszébe juttatta, hogy annak idején dinasztikus érdekekből nem vehette feleségül szerelmét, így végül beadta a derekát. A pár 1894-ben házasodott össze, Aliz felvette az Alexandra Fjodorovna nevet és áttért ortodox hitre. Koronázásukra két évvel később került sor. A cári párnak öt gyermeke lett, egyszerű, fényűzéstől mentes családi életet éltek. Az I.világháború, a bolvevikok térnyerése és az orosz nép elégedetlensége azonban véget vetett a családi idillnek. A cári családot 1917-ben házi őrizetbe vetették, hatalmuktól megfosztották, majd július 16-án éjjel meggyilkolták mindannyiukat. Az ortodox egyház szentté avatta őket.

PT

Szólj hozzá!

Please enter your comment!
Please enter your name here

*

code

hét + tizenkettő =