A Szépítő Egyesület IFI tábora – összefoglaló az első napról (galériával)

0

A Szombathelyi Szépítő Egyesület IFI tagozata 2014.06.24. és 2014. 06. 26 között építő – szépítő tábort tartott  középiskolások számára.

1. nap – 2014. június 24. (kedd) programja
Délelőtt: Potyondi – mocsár takarítása Dr. Balogh Lajos (Szépítő Egyesület tagja) vezetésével,helyszíni előadással egybekötve
Délután: Smidt Múzeum megtekintése tárlatvezetéssel, melyet az egyesület ifi tagozatának alapító tagja Simon Ádám tart, valamint előadás meghallgatása a villamos történetéről Tóth Tamás vezetésével + villamos totó kitöltése.

A találkozó az oladi Penny előtt volt, ahonnan gyalog indultunk el a mocsár felé. A Szombathely végét jelző táblánál találkoztunk Dr. Balogh Lajos botanikus muzeológussal. A mocsárhoz vezető út izgalmas volt, de feladta a leckét mindenki számára; az emelkedők, a magasra nőtt fű a réten, és persze az előző esti viharnak köszönhetően a sár mind – mind nehezítette a dolgunkat. A végén a mocsárhoz érve, egy olyan lenyűgöző kép tárult elénk, hogy minden addigi megpróbáltatást felejtetett velünk.

DSC00128

A Potyondi- mocsár

A Szombathely külterületén fekvő, mintegy 2,7 ha-os természeti terület, biológiai és természetvédelmi szempontból is kiemelkedően fontos. Számos állatfaj számára a Potyondi-mocsár az ökológiában használatos szakkifejezéssel élve amolyan „stepping stone” – lépőkő, így szerves része a szombathelyi zöld folyosónak.

Kialakulás:

A területnek helyet adó mélyedésrendszer, amely mintegy 5 méterrel fekszik a környező területek 217 tszfm-a alatt, az 1920-as években folyó kavicstermelés során jött létre. Az élőhely kiterjedése már csak töredéke az akkorinak, hiszen délkeleti részét korábban a Csónakázó-tó mederkotrásából származó anyaggal, míg a megmaradt rész délkeleti szélét az Kámon-Olad összekötő út építése során betontömbökkel, és mindenféle építkezési törmelékkel feltöltötték, így eredeti kiterjedésének csak északi része maradt meg. Ennek középső, legmélyebb részeit egy-két családi háznyi területen állóvíz tölti ki, amely még a legszárazabb nyáridőben sem szárad ki teljesen. A partján és a benyúló földnyelveken álló fűzfák járulékos gyökérzónái alapján megállapítható, hogy nagyobb vízállás esetén akár két méteres víz is lehet benne. Ilyenkor a fővíztesttől nyugatra eső kisebb mélyedések is jelentősebb vízborítást kapnak. A tó általában kb. 1500 m2-es kiterjedéssel bír, ehhez jön még a körülötte lévő kisebb mélyedések további, kb. 250 m2-es vízfelülete. A mélyedés-rendszer vízutánpótlását a csapadékból, a rétegvizekből és talán az időszakosan, áradások alkalmával a vizet északról délre vezető Potyondi-árokból is nyeri. Mind az állóvízben, mind a körül változatos, és a környéken ritka élőhelytípusok vannak jelen, amelyek viszonylag gazdag élővilágnak adnak otthont.

Növényvilág:

Az itt élő növényfajok száma meghaladja a száz fajt, amely a mocsár és közvetlen környezetének alaposabb felmérésekor bizonyosan bővülni fog. A vízi növényzetben a lebegő hínárt a felszínen úszó békalencse hínár (Lemnetum), a rögzült hínárt pedig békaszőlő hínár (Potametum crispi) képviseli. A vízpartokat több helyütt széles- (Typhetum latifoliae) és keskenylevelű gyékényesek (Typhetum angustifoliae) és harmatkásások (Glycerietum) alkotta mocsári növényzet (Phragmitetea) szegélyezi, illetve abba jócskán bele is nyúlik. Helyenként kisebb magassásos (Magnocaricion) töredékek is jelen vannak. A csupasznak tűnő partszakaszok iszapnövényzetében (Nanocyperion) palkák és szittyók élnek. A fő tómeder északnyugati szélén a láperdők (Alnetea glutinosae) egyik társulástípusát képviselő rekettyefüzes fűzláp-részletek (Calamagrosti-Salicetum cinereae fragm.) is felismerhetők. Egy kissé magasabb térszínen – majdnem teljes körben – főként fehér fűzfákból álló puhafaliget (Salicetum albae-fragilis) övezi a mocsarat, alatta üde szegélynövényzet (Senecionion fluviatilis) elemeivel.

Állatvilág:

A vízben bőven tenyészik a nagy mocsárcsiga (Lymnaea stagnalis), de csíkbogarak (Dytiscidae) és szitakötők (Odonata) is vannak. A nyári esték békakoncertje a kétéltűek népes seregéről tanúskodik, az egyik leggyakoribb faj az erdei béka (Rana dalmatina). Előfordul a vízi sikló (Natrix natix) és nem messze innét mocsári teknőst (Emys orbicularis) is láttak. A madárvilág is gazdagnak mondható, ritka madárfajok is előfordulnak, mint például a vizityúk (Gallinula chloropus), a jégmadár (Alcedo atthis) a bakcsó (Nycticorax nycticorax) és a szürke gém (Ardea cinerea). Összesen 9 kétéltűfaj (mind védett), 4 hüllőfaj (mind védett), számos védett madárfaj és emlősfaj előfordulása ismeretes innen.  

A Potyondi mocsár védelme:

A Potyondi- mocsár fennmaradása szempontjából talán a 2010. július 2-ai nap a legfontosabb, mivel akkor a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség határozata a területet országosan védett státuszba sorolta. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § (2) bekezdése értelmében valamennyi láp a törvény erejénél fogva (ex-lege) védelem alatt áll. Ezek a védett területek országos jelentőségűnek minősülnek.

A Tvt. 23. § (3) bekezdése értelmében a láp olyan földterület, amely tartósan vagy időszakosan víz hatásának kitett, illetőleg amelynek talaja időszakosan vízzel telített, és amelynek jelentős részén lápi életközösség, illetve élő szervezetek találhatók, vagy talaját változó kifejlődésű tőzegtartalom, illetve tőzegképződési folyamatok jellemzik. 

A Potyondi – mocsár még a legszárazabb években is állandó vízborítással bír, illetve rekettyés fűzláp – társulás is található rajta, így egyértelműen kijelenthető, hogy a terület egy részén lápi életközösség alakult ki,így az ex – lege védett láp kategóriába sorolható.

Forrás: Wikipédia // A szombathelyi Potyondi – mocsár

A Potyondi – mocsár egy olyan interaktív környezet, amely alkalmas arra, hogy kihelyezett biológia órákat tartsanak területén.

Az ebédet követően a Smidt Múzeumban folytatódott a napunk.

A Smidt Múzeumban Simon Ádám (a szombathelyi Szépítő Egyesület IFI tagozatának) alapító tagja, a múzeum önkéntese vezetett végig minket a múzeumban látható állandó és időszaki kiállításokon. A rendkívül élvezetes tárlatvezetés folyamán az egész múzeumot végigjárva visszaröppentük a régi időkbe. Számos olyan dolgot hallottunk, amelyeket a könyvekből nem tudtunk volna meg.

DSC00297

Ezt követően pedig Tóth Tamás előadásában a villamos rövid történetét hallgathattuk meg és tölthetünk ki egy a villamosról szóló totót.

Galéria
Készítette: Bődi Lívia, Erdélyi Ilona, Balogh Lajos
A Szombathelyi Szépítő Egyesület Ifjúsági Tagozatának engedélyével.

Írta: Bődi Lívia

Facebook

Szólj hozzá!

Please enter your comment!
Please enter your name here

*

code

kilenc − egy =