Lucrezia Borgia az olaszok Báthory Erzsébete, épp csak a vámpír jelzőt nem szerezte meg az elmúlt fél évezred során.
A kis Lucrezia 1480. április 18-án jött világra egy festői itáliai városkában, Subiacoban, Róma közelében. Rodrigo Borgia bíboros eredetileg valenciai (katalán) nemesi család sarjaként hírhedten számos szeretőt tartott. A legjelentősebb Vannozza de Cattanei nemeshölgy volt, aki négy gyermeket is szült neki, köztük Lucreziát. Miután Rodrigo VI.Sándor néven pápa lett, fényűző és pazarló életmódját és szeretőit nem tagadta meg, ahogy gyermekeit is büszkén vállalta a nyilvánosság előtt, akiket befolyásos pozíciókba emelt.
Lucrezia vörösesszőke, térdéig érő hajzuhataga, mogyorószínű szemei, méltóságteljes megjelenése, porcelánbőre révén elismert szépséggé vált Itáliában. Apjának köszönhetően gondos humanista nevelésben részesült, számos nyelven beszélt, olvasott és írt, lanton játszott, költészetet tanult. Személye azonban a Borgia család hatalmi törekvéseinek volt az eszköze.
13 évesen lett a 27 éves Giovanni Sforza felesége. Mivel azonban a Sforzák néhány év múlva elvesztették pozíciójukat Milánóban, a Borgia család számára kényelmetlenné vált a házasság, amelyet Giovanni terméketlenségére hivatkozva akartak érvényteleníttetni. A viszony elmérgesedett, de Lucrezia közben mégis teherbe esett, valószínűleg egy Pedro Calderon (Perroto) nevű férfitől, akibe szerelmes volt. Sforza mindenesetre meggyanúsította azzal, hogy saját bátyjával, Cesareval és apjával is együtt hál. Sforza végül elmenekült, a házasságot érvénytelenítették, Perrotót meggyilkolták, Lucrezia pedig titokban megszülte a gyermeket és többé nem láthatta őt.
Lucrezia 18 évesen másodszor is férjhez ment, Aragóniai Alfonzhoz, a nápolyi király törvénytelen fiához. A házasság boldog volt, de a hatalmi harcok miatt sajnos rövid: VI.Sándor magának akarta megszerezni Nápoly fennhatóságát, a felek szembekerültek és ez a 19 éves Alfonz meggyilkolásához vezetett. Lucrezia egyedül maradt a tőle született kisfiával, Rodrigóval.
A még mindig csak 22 éves reneszánsz hölgy harmadik házassága ismét apja és bátyja kényére köttetett meg, ezúttal I.Alfonz modenai és ferrarai herceggel. Az előző házasságából született gyermekétől eltiltották, és bár később rendszeresen küldött neki leveleket és ajándékokat, nem találkozhatott vele. A kisfiú 12 évesen halt meg apja rokonainál.
Az Alfonz herceggel közös első gyermeke halva született és a második sem élt sokáig. Ezután még 6 gyermekük született, de Lucrezia legalább négy vetélést is elszenvedett az évek során. A házasfelek nem voltak hűségesek, Lucrezia például egy ideig sógora, a mantovai Francesco herceg szeretője volt, majd Pietro Bembo költővel és Chevalier Bayard francia katonával ápolt közelebbi kapcsolatot. Eközben a művészetpártoló, zenekedvelő hercegi pár felvirágoztatta és a kultúra központjává emelte Ferrarát. Lucrezia továbbá értett a gazdálkodáshoz, a hivatalos ügyekhez, az üzlethez, a politikához; ha férfinek született volna, fényes karriert futhatott volna be.
1519. június 24-én, 39 évesen Lucrezia épp sokadik, vélhetően legalább a tizedik szülésére készült, amely azonban nagyon nehéznek és komplikáltnak bizonyult. Az újszülött kislány még aznap meghalt, az édesanya pedig tíz napig tartó szenvedés után, vérmérgezés miatt hunyt el.
Nem valószínű, hogy a róla szóló pletykák a testvérével, apjával folytatott viszonyról igazak lennének, ahogy az sem, hogy mérget tárolt a gyűrűjében, amivel megölte ellenségeit. Lucrezia alig négy évtizeden át tartó életét hatalmi játszmák övezték, sorsáról férfiak döntöttek. Az utókor a méregkeverő végzet asszonyaként tekintett rá és csak a 20. század kutatásai világítottak rá valódi személyiségére.
Forrás: wikipedia.org
